A dunai identitás: helyi közösségek és környezetük kapcsolata a Duna mentén
Létezik-e egy országokon átívelő, közös gyökerekkel rendelkező és közösség meghatározó tájidentitás a Duna mentén, amely adott tájakon sajátosan jelenik meg, de azonos alapokon nyugszik? Ezek a jelenségek miben gyökereznek és milyen a jelentőségük a múltban és ma?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a kutatás. Az Urbanisztika Tanszék Interreg programja, a Danurb keretén belül már többszer felmerült a kérdés, van-e a Duna menti településeknek és tájaknak közös kulturális értéke és hagyatéka. Korábbi félévekben hallgatóként és önkéntesként is részt vettem a Danurb programjain, emiatt is szerettem volna választ adni erre a kérdésre. Én konkrét identitást kerestem. Abból indultam ki, hogy ennek az identitásnak mélyen gyökeredző alapjainak kell lennie.
A történelem során nagyon sok változáson ment át ez a terület: ami állandó volt, az a folyó és a közösségek. Ezeknek a közösségeknek az élete egybekötődött és függött a Dunától, ezért nagyban meghatározta a kultúrájukat és identitásukat. Ezért kerestem a választ egy természetközeli hiedelem világban, a szláv mitológiára alapozva. A szláv kultúrkör ősi időkbe nyúlik vissza, és komolyan meghatározta más itt élő népek kultúráját is. Egy nagyon sajátos kultúrkör alakult ki a vizek, kifejezetten a Duna mentén. Ami igazán meglepő, hogy ez a sajátosság szinte a folyó teljes hosszán megjelenik.
A kutatás egy része szociológia, néprajzi és mitológia szakirodalmak elemzéséből áll. Emellett bemutatok elveszett kulturális örökséget, közösségek és környezetük kapcsolatának jelentőségét és változását. Ezekből vonok le saját következtetéseket és keresek választ a Dunai identitás-kérdésre.
szerző
-
Reszegi Barnabás
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
