A csertelepi bányászkolónia átalakulása

A CSERTELEPI BÁNYÁSZKOLÓNIA ÁTALAKULÁSA

1958-ben jött létre Csertelep Padrag önálló részeként, ahová bányászcsaládokat telepítettek le. Az első ütemben ikerházak épültek a padragi bánya dolgozói és családjai számára létrehozva egy egységes földrajzi, társadalmi és szociális közösséget alkotó mikro-települést. A bánya adta a megélhetést, a telepen létesült óvoda, illetve iskola is. A közösségi életre sok figyelmet fektettek. A telepen 1997-ig - a bánya bezárásig - kizárólag bányászcsaládok laktak, azonban az elmúlt 2 évtizedben a migráció egyre erőteljesebbé vált.

Dolgozatunkban vizsgáljuk, hogy vannak-e közösségi programok a telepen, ha vannak, milyen gyakorisággal és részt vesznek-e rajtuk a telep lakói. Személyes kapcsolataikban mennyire kötődnek Csertelephez az ott élők; hol élnek az ismerőseik, rokonaik. Emellett azt is vizsgáljuk, hogy mennyire szerves az itt lakók kapcsolata a mindennapokban Padragkúttal és Ajkával; milyen gyakran járnak be a városba, és ha bemennek milyen céllal. Ebben a kérdésben fontos a kapcsolataik vizsgálata, hogy vannak-e ismerőseik vagy rokonaik Ajkán illetve mennyire ismerik a telep többi lakóját. TDK dolgozatunkban tehát arra keressük a választ, hogy mennyire mondható összetartónak a telep közössége napjainkban.

Meghatároztunk két szignifikánsan eltérő korszakot a telep történetében: a bánya bezárása előtti időszakot, és az elmúlt 15 évet. Ezért a kérdéseket nem csak a mai Csertelepre vonatkoztatva tesszük fel, hanem a múltbeli élet is érdekel bennünket, elsősorban az, hogy mennyire volt akkor egy összetartó és akár zárt közösség, akkor hogyan ismerték egymást az ott lakók. Dolgozatunkban összehasonlítjuk a két időszakot és megvizsgáljuk, hogy milyen változások mentek végbe, mennyire alakult át a telep közössége. Feltételezzük, hogy régebben sokkal jobban ismerték egymást a lakók, pezsgőbb volt a közösségi élet és egy összetartóbb, zártabb közösség volt, mint napjainkban.

2013 nyarán egy hetet töltöttünk Csertelepen, interjúk segítségével megismertük a település múltját, és azt 70 kitöltött kérdőívvel össze tudtuk hasonlítani a mai állapottal. Átfogó képet kaptunk a telepen lakók társadalmi helyzetéről, az ismeretségen alapuló kapcsolati rendszerről, valamint a közel eső településrészektől való függés mértékéről.

szerzők

• 
  Sebes Lilla
  építészmérnök
  nappali
• 
  Csík Zsolt
  urbanista építészmérnök
  nappali
• 
  Kacsoh Gábor
  urbanista építészmérnök
  nappali

konzulens

• 
  Dr. Szabó Julianna
  egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék