Vertikális városi farmok Épületbe integrált kertek lehetőségei a XXI. században

A tudományos kutatásom tárgya a városokon belül telepíthető vertikális kertek megvalósíthatóságának a vizsgálata. A téma aktualitását a Föld egyre gyorsuló népesedése által felvetett kihívások adják. Egyes kutatások azt mutatják, hogy történelmileg rövid időn belül akár 11 milliárd főt is elérheti a bolygónk népessége1, és már ma is a Föld lakosságának több mint fele városokban él és ez a tendencia nem fog változni. A Föld környezeti lábnyoma egyre nő, a megnövekedett lakosság ellátásához egyre több termőföldre lesz szükség, ezért a termőföldek kimerülnek a túlműveléstől és a klímaváltozás is érinti ezeket a folyamatokat. Emiatt az ellátás egyre drágább lesz.

Kutatásomban arra kérdésre keresem a választ, hogy mindezekre a problémákra megoldást kínálhatnak-e a vertikális farmok, vagy egyáltalán csökkenti-e városaink környezeti lábnyomát. Mi lehet a hatásuk a városi szövetre, azaz, képes-e gazdaság, kiskereskedelem fejlesztésére, az alapvető élelmiszerek árának csökkentésére, képes-e egy ilyen épület a városokon belül kialakuló hőszigetek csökkentésére. Milyen okoktól függenek a farmok optimális kialakítási lehetőségei és mindezt hogyan lehet programozni.

Kutatásom első lépésében hagyományos, adatgyűjtéssel alapozom meg a vizsgálatot, melyekkel megállapítom, meghatározom a legfontosabb befolyásoló tényezőket, melyek a lehetséges és szükséges megközelítési irányk A következő lépésekben modellezési technikákkal előre felvett paraméterek alapján generált épület-testeket, különféle helyzetekre tekintettel vizsgálom. Ezzel a célom az, hogy elemezzem automatizálható-e egy helyszínre tervezett épület optimalizálása, melynek hatására a városi szövetben milyen változások, fejlődések és kompromisszumok következnek be. A modell segítségével kinyert adatokkal pedig megpróbálom megállapítani, hogy lehetséges jövőkép-e a vertikális farmok vegyes funkciójú épületekbe integrált használata mind urbanisztikai, mind környezeti mind pedig gazdasági szempontból.

szerző

• 
  Bilák László
  Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulens

• 
  Alföldi György
  egyetemi tanár, Urbanisztika Tanszék