Volt szocialista városok brand-keresése: Átírjuk vagy felvállaljuk?
Kutatásomban egy olyan várossal szeretnék foglalkozni, amely az államszocializmus során az iparosítási lehetőségeknek köszönhetően megkülönböztetett politikai figyelemben részesült.
Miskolcon a rendszerváltás következményeként bezárt az a Vasgyár, amely évtizedeken keresztül a város legfontosabb szimbóluma, részben névadója (lsd „Acélváros”) volt. A lakosság jelentős hányada munkanélkülivé vált. A város lakosságának 1/3-a az elmúlt 30 évben elvándorolt a városból. Ahhoz, hogy Miskolc és a hozzá hasonlóan az államszocializmus alatt – imázsában és arculatában - markánsan átalakított városok fenn tudjanak maradni, ki kell építeniük egy vonzó márkát, mely azt jelzi a lakosságnak, a gazdasági szereplőknek, érdeklődőknek, hogy igenis van potenciál a városban, amely nem feltétlenül jelenti a közelmúlt történeti örökségének a teljes megtagadását. A kutatás fő kérdése az, hogy lehet-e sikeresen használni az épített örökség ezen negatív megítélésű részét ehhez, vagy tényleg csak az eltörlés, eltakarás lehet az egyetlen járható út?
