Köztérművészet fejlődéstörténetei a szocializmusban

A közterületek arculata időről időre megváltozik, mely egyaránt történhet kulturális, társadalmi vagy politikai változások következményeként. A tudatos köztér-fejlesztéshez szükséges megvizsgálni az adott terület történelmét, az elmúlt évtizedekben jelentős hatást kifejtő tényezőket. A hely fejlődésének értelmezése nélkül a beavatkozás, új műalkotások lehelyezése a koncepció félreérthetőségéhez vezethet, amely végül csak a helyidegen ötletek rétegződését, nem pedig a terület és használók identitását tükröző arculatot eredményez. A szocializmus kultúrpolitikai rendelkezései a városok közterületének fejlődésére területenként eltérő változásokban nyilvánultak meg, hiszen a közösségek identitása, a város elhelyezkedése és gazdasági szerepe a legmeghatározóbb befolyásoló tényezők lehetnek. Ezért a tanulmány célja három speciális köztér-fejlődéstörténettel rendelkező magyar város vizsgálata a szocializmustól a rendszerváltásig, amely a városok arculatának értelmezhetőségét segíti elő a jelenkori szemlélő számára:

1. Dunaújváros, mint a szocialista városidea megtestesítője, művészeti hagyományokkal nem rendelkező új településrész egy térművészeti és építészeti szempontból is egyedi helyszínné fejlődött a XX. század második felében. A legjelentősebb példája a szocializmus tiszta arculatának megvalósulására, amely a politikai viszonyok változásának hatását is leképezi.

2. Szentendre, ahol a szocialista hatalom által gyakorolt nyomás a művészek szétszéledéséhez, újrarendeződéséhez, valamint a kulturális élet hirtelen átalakulásához vezetett. A már meglévő, jelentős művészeti hagyományokkal és határozott identitással rendelkező város kulturális életének hullámzása változása figyelhető meg a műalkotásokon keresztül.

3. Hódmezővásárhely, mint az alföldi térségnek művészeti szempontból egyik legmeghatározóbb városa. A fővárostól való távolsága miatt a szocializmus művészetekre gyakorolt hatása kevésbé volt jelentős, ezért a művészek "menedékeként" is funkcionált. A politika és a korszellem hatása természetesen itt sem elhanyagolható, de a szabadabb közegnek köszönhetően a város művészeti alkotásai egészen egyedi módon változtak.

szerző

• 
  Török Lili
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Benkő Melinda
  habilitált egyetemi docens, Urbanisztika Tanszék