Az Utópisztikus Építészeti Gondolkodás Hazai Hatásai
“What’s next?” azaz, Mi következik? - ez a kérdés buzdította a TU Delft hallgatóit Winy Maas óráján, aki a nemzetközi piac egyik vezető holland építész irodájának, az MVRDV-nek alapító tagja és főépítésze. 2018-ban, amikor ösztöndíjasként részt vehettem a Delfti Műszaki Egyetem első féléves mesterkurzusán, megtapasztalhattam milyen, amikor egy olyan építész, urbanista tanít, akinek hitvallása a jövő megalkuvásmentes kutatása, az utópisztikus kísérletezések gyakorlata. Meglátni azt, hogy egy olyan ember, aki a való életben is mer nagyokat álmodni, és a képzelete szüleményeit megvalósítani, rengeteg inspirációt adott nekem, és minden csoporttársamnak. Fél év alatt, 27-en, a The Why Factory stúdió hallgatói, megkíséreltünk egy modellt létrehozni, ami szimulálja az általunk megálmodott, optimalizált város struktúrát, a jövő városát, ahol az épületek nem a mai képüket mutatják, az égben repülő molekulaváros képe tárult elénk a munkánk gyümölcseként. Ez nem csupán elméleti ábrándozás volt, hanem rengeteg kutatás és számítógépes programozással alátámasztott mérnöki tervezés.
Szerettem volna megvizsgálni, hogy az itthoni oktatás-módszertanban és - ezzel párhuzamosan - az építészetben, miért szorulnak háttérbe a jövőkutató, innovációs irányzatok. Az ilyen kísérletező műhelyek (pl.: The Why Factory, MIT Media Lab, UFlab) az egyetemeken sokban hozzájárulhatnak a fejlődéshez, és a problémák új nézőpontból való megvilágításával, új megoldásokra is találhatunk.
Kutatásom során találtam számos olyan magyar képviselőt, akik példaként szolgálhatnak innovációs gondolataikkal, utópisztikus elméleteikkel. A TDK dolgozatomban immáron történeti távlatba helyezve a jövő keresésének hazai építészeti igényét, Bán Ferenc, Zalotay Elemér, Kőváry György, Virág Csaba, és a magyar származású Yona Friedman építészek életművén keresztül szeretném bemutatni a hazai progresszív gondolkodás sorsát. Ők ugyanis részesei voltak a jövő alkotásának, akár szociális jellegű gondolataikkal, akár épületszerkezeti vagy anyaghasználati újításokkal, a hazai építész oktatásban mégsem volt meghatározó munkásságuk. Kutatásomat hazai és nemzetközi folyóiratok és publikációk forrásaira támaszkodva, a publikált és kevésbé publikált munkák kontextusba helyezésével ismertetem.
szerző
-
Borbély Zsófia
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
