30 lakásos társasházak közelekedőinek közösségalkotó térként való formálása

Egyre több ember él a Földön, minél inkább városokba gyűlve. Ez a városok számának növekedését és a városok lakosságának növekedését eredményezi. A városi ember viselkedését megfigyelő építészeti filozófia, szociológia és a környezetpszichológia tárgyakon és saját megfigyeléseimen alapul feltevésem, miszerint a városi ember a tömegtől elzárkózva, nagyobb közömbösséggel éli életét, mint kis települések, kis közösségeiben. Tézisként értelmezem azt is, miszerint az ember társas lény. A környezetgazdaságtan szerint egy ország jelentős potenciálja a társadalmi tőke, ami az emberek közötti kapcsolatot jelenti. Tehát mondhatjuk, hogy a társas kapcsolatokra szükség van.

Kutatásommal azt szeretném vizsgálni, hogyan lehet építészeti eszközökkel kialakítani tereket, melyek jó alapot biztosítanak a társas kapcsolatok létrejöttéhez. Vizsgálatom tárgyát a 25-35 lakásos társasházak képezik. A lakók viselkedése a közlekedő terekben, a közlekedő terek minősége, mérete, hangulata, egyéb adottságai alapján. Kutatásom célja egy építészetileg megfogalmazható válasz, esetleges jó megoldások bemutatása.

Budapest belvárosában jellemző épületfajták vizsgálatával kezdve, jól működő megépült berlini példákon át haladva szeretnék következtetéseket levonni és megoldási javaslatot tenni. Végezetül budapesti lakosok megkérdezésével alátámasztani vagy módosítani az építészeti megoldásokat.

Vajon egyeznek az építész tervezők és a lakók elvárásai és válaszai egy adott problémára? Tudunk tervezőként a „megrendelőink” fejével gondolkodni? Ki tudjuk szolgálni valódi igényeiket?

Reményeim szerint az eredmény felhasználható a jövőben a városi lakosok jobb közérzetének biztosításához és a társadalmi tőke növeléséhez pusztán építészeti eszközökkel.

Kép forrása: EatTogether2017 reklámfilm - youtube.com

szerző

• 
  Milassin Luca
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Babos Annamária
  doktorandusz, Urbanisztika Tanszék