A történeti kertek szerepváltozása - A kalocsai Érsekkert jelenkori kihívásai
Kutatásunk kiinduló pontja Kalocsa egyik legkiterjedtebb zöldterületének kihasználatlansága, jelenlegi állapotának feltárására, a problémákra történő válaszkeresés. A város lakossága szerinti szubjektív megítélés, élhetőség szempontjából fontos kérdés az adott településen található zöldterületek aránya, térbeli eloszlása. Ezért is fontos kérdés ennek a zöldterületnek az állapota, mivel az egyházi érsekséghez tartozó történeti kert, a történelem minden időszakában kénytelen volt alkalmazkodni a mindenkori vezetés igényeihez, ezáltal vizsgálatunk meghatározó pontjának az egykoron kizárólag az érsekség által használt és fenntartott, majd a diktatúra évei alatt népkerté avanzsált, és ezt követően a rendszerváltás évei után angolparkká szelídült barokk kertet választottuk.
Kalocsa egykor egyházi szempontból jelentős szerepet töltött be, mely mára már aktualitását vesztette. A település történelemben betöltött pozíciójának eredménye a barokk stílusjegyeket hordozó városközpont. A társadalmi, politikai, gazdasági változások alapvetően befolyásolták a városmag jelentős részét képező Érsekkert állapotát és kollektív megítélését.
Kalocsa lakosságának körében végzett felmérésünkkel a városban felmerülő köztérhasználati igényeket térképeztük fel, melyekből az előzetes adatok és beszélgetések alapján jól leszűrhető, hogy míg az idősebb korosztály szemében az Érsek kert fontos szerepet tölt be, addig a fiatalok körében már-már „nem ismert helyként” jelenik meg, vagy teljesen kimarad a város identitásának meghatározó elemei közül.
Városvezetési szempontból fontos kérdés az, hogy milyen anyagi források állnak rendelkezésre a település közterületeinek fenntartására és üzemeltetésére. Mindamellett az Érsek kert jelenlegi állapota – az egyház tulajdonában lévő, de az önkormányzat által fenntartott – komoly problémát jelent, amennyiben ezt a romló tendenciát, a terület értékcsökkenését, valamint identitásának hanyatlását meg akarjuk állítani. Dolgozatunk arra is választ próbál keresni, hogy a jelenlegi helyzetben településszerkezeti, gazdasági, társadalmi igények szerinti szempontból milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a városvezetés számára.
Tanulmányunk célja az Érsekkert településszerkezetben elfoglalt jelenlegi státuszának vizsgálata és az ezzel kapcsolatban lévő folyamatok, összefüggések feltárása, melynek eredményeképpen olyan szcenáriókat határozunk meg, amely minden jelenlegi adottságot, szempontot figyelembe véve az értékek megőrzése mellett a város reális lehetőségeire koncentrál.
szerzők
-
Perge Márton
urbanista építészmérnök
nappali -
Czelnai Zsolt Ifj.
urbanista építészmérnök
nappali
