Regisztráció és bejelentkezés

Szociálisan gyenge lakókörnyezet változásai – Kalocsa szegregált területének vizsgálata alapján

Napjaink társadalmának egyre égetőbb kérdése a lakhatási szegénység. Magyarországon szociálisan hátrányos helyzetű emberek mind falvakban, mind városokban egyaránt megtalálhatóak. Annak ellenére, hogy a különböző léptékű települések más-más adottságokkal és tulajdonságokkal rendelkeznek, a szegény emberek lakókörnyezetét jelentő szegregált területek hasonló jelleget öltenek.

Egyes elméletek szerint az egyén lakhelyének milyensége kihat a mindennapi életére, ezáltal a lakókörnyezet az ember legmeghatározóbb terét jelenti. Az ilyen helyeken élő embereknek nem csak a lelki és egészségügyi állapotára van negatív hatással környezetük, de gyakran ez a szegregáció társadalmi szakadékot képez e terület és a település többi része között.

2012 nyarán a BME Urbanisztika Tanszék szervezésében megvalósult kalocsai felmérő tábor keretében megvizsgáltuk a település szegregált területeit. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia és a saját tapasztalataink alapján kiválasztottuk a legkritikusabb állapotú tömböket, ahol felmértünk 25 lakóházat műszaki, építészeti és szociológiai szempontból.

Dolgozatunkban a szociális és etnikai alapú lakóhelyi szegregáció vizsgálatával foglalkoztunk, és az általunk részletesen tanulmányozott terület problémáinak feltárásával egy átfogó képet adunk Kalocsa példáján keresztül. Kutatásunk egyik célja tehát a laikus és a szakmabeli emberek figyelmének felhívása a lakhatási szegénység problematikájára. Emellett bizonyos problémák orvoslására tettünk alternatív javaslatokat.

Reméljük kutatásunk rámutat a szociális építészet jelentőségére és további kutatások szükségességére.

szerzők

  • Asbóth Hanna
    építészmérnök
    nappali
  • Ötvös Tamás Péter
    építészmérnök
    nappali

konzulensek

  • Varga Imre
    , Urbanisztika Tanszék
  • Szendrei Zsolt
    Doktorandusz, (külső)