Kalocsa mentális térképe-egy város, ahogyan azt a fiatalok látják
Kalocsa mentális térképe – egy város, ahogyan azt a fiatalok látják
Európa fejlettebb országaiban hosszú évtizedek óta tart az a tendencia, hogy egyes fejlesztések előtt kikérik a lakosság véleményét egy-egy kutatás során, hogy az adott, az önkormányzat és a vezetők által jónak tartott terv vajon milyen visszhangot vált ki az ott élőkben. Hazánkban sajnos még mindig ritkán fordul elő a városvezetés és a lakosság ilyen módú, kétoldalú kommunikációja. A legtöbb esetben azt fejlesztik, amire pályázni lehet, attól függetlenül, hogy megvizsgálnák, az adott fejlesztésre egyáltalán szükség van-e.
Kalocsa lakossága a többi, az Alföldön található kisváros hoz hasonlóan az utóbbi évtizedekben erősen lecsökkent, elsősorban a megélhetés hiánya miatt. Nem egyedi eset ez. A tendencia általános, hogy a falusiak a környező városokba, a kisvárosiak a fővárosba, a fővárosiak pedig nyugatabbra, vagy külföldre mozdulnak a jobb élet reményében.
Kalocsa a sárköz legsűrűbben lakott települése, a régió központja ugyanúgy régen, mint most. Igen nagy múltra tekint vissza. Városi mivolta nagyjából az államalapítással egyidős. Vallási és kulturális, közigazgatási és egészségügyi központja is a Kalocsai kistérségnek. A városhoz szervesen hozzátartoznak a környező szállások, melyek lakossága számára Kalocsa még a mai napig a kultúra és az ügyintézés helyszíne.
Kíváncsiak voltunk, egy ilyen gazdag múlttal rendelkező városban a felnövekvő generáció mit lát, mi az, ami nekik fontos ezen a településen. Milyen pontok lényegesek számukra, hova járnak, mi tetszik nekik és mi az, ami nem. Ha megtudjuk, melyik területeket használják, mely területektől pedig idegenkednek, milyen érzéseket keltenek bennünk a város egyes területei, hol érzik jól magukat, mi ellenszenves, esetleg mitől félnek, akkor megtaláljuk azokat a területeket, amik valójában fejlesztésre szorulnak. És itt nem a városvezetésről, hanem a jövő generációjának fejében lévő képről van szó, hiszen nem elég új munkahelyeket teremteni a egy városban, a várost is minden korosztály számára jól használhatóvá, kellemessé kellene tenni.
Jelen dolgozat az augusztus végi kutatótábor eseményeit, élményeit, tapasztalatait foglalja össze, az első gondolatoktól a kutatás módszertanán és a megvalósítás folyamatán keresztül az adatok feldolgozásán át egészen a kapott eredményekig. Megmutatjuk, hogyan láttunk neki, milyen eszközökkel dolgoztunk, munkánk során mire és kire támaszkodtunk, és milyen önálló eredményt kaptunk. A kapott eredményeket összegezve egy rövid javaslattételt is adunk, az elkövetkezendő néhány év leginkább fejlesztésre szoruló területeire.
szerzők
-
Laczkó Zsuzsanna
urbanista építészmérnök
nappali -
Vinkó Anna
urbanista építészmérnök
nappali
