Regisztráció és bejelentkezés

Repedezett sziklafelszínről származó fragmensek morfológiai elemzése

Munkánk célja a 2016-ban megkezdett, repedezett sziklafelszín morfológiai elemzésével foglalkozó kutatásunk folytatása. Ezen előzményben a Szilárdságtani Tanszéken már évek óta folyó, az egyedi geometriai jellemzőket feltáró vizsgálati módszereket használtuk felszíni repedésképen, 2D-s mintákat vizsgálva.

Ezt folytatva ugyanarról a helyszínről, a Hármashatár-hegy tetejéről (é. sz. 47° 33′, k. h. 18° 59′) begyűjtöttünk mintegy 500 darab fragmenst, melyekről okkal feltételezhető, hogy az előző kutatásunkban vizsgált repedezési folyamat termékei. Bár ezek már 3D-s minták, de alkalmas alakparamétereket választva a mérési eredmények mégis összevethetőek a 2D-s minták eredményeivel.

Munkánk során manuálisan minden mintának lemértük a tömegét (m), tengelyeit (a>b>c), továbbá a stabil (S) és instabil (U) egyensúlyok számát. A Tanszéktől kaptunk egy ugyanilyen, tőlünk függetlenül (szintén manuálisan) mért adatsort. Dolgozatunk egyik témája a két adatsor közötti eltérés statisztikai elemzése melyből a kézi mérésekre vonatkozó általánosabb következtetéseket is le tudtunk vonni, ezek különösen S és U meghatározása esetén tűnnek érdekesnek.

A mérési adatokból kiszámoltuk az r=b/a tengelyarányokat, majd a tömegre vonatkozó megfelelő átlagolás után felrajzoltuk az r(m) görbét melyet összevetettünk saját korábbi, a 2D kontúrokra vonatkozó munkánk eredményével, valamint az [1] cikk eredményeivel.

A három görbe nem egyezett, viszont implementálva az [1] cikk fragmentációs modelljét és ezt futtatva a mérési eredményeken arra a következtetésre jutottunk, hogy a mérési eredményből kapott görbék vélhetően ugyanazon fragmentációs folyamat egymást követő időbeli állapotait mutatják, melynek első állomása a berepedt szikla, második az abból kitört és utána még kicsit töredezett fragmens és a végső állapot az az univerzális tömeg-arány összefüggés ami az [1] cikk szerint minden, kellően hosszan zajló fragmentációs folyamatot jellemez. Tudomásunk szerint ez az első olyan eset, hogy ugyanazon folyamat két állapotát is sikerült morfológiai szempontból kiértékelni.

csatolmány

szerzők

  • Kerekes Adria Flóra
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés
  • Büki Dávid
    Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
    egységes, osztatlan képzés

konzulens

  • Dr. Domokos Gábor
    egyetemi tanár, Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

helyezés

I. helyezett