Város reziliencia, avagy hogyan javíthatnák Bejrút "immunrendszerén"?
A város-reziliencia a városrendszerek, közösségek, egyének, szervezetek és cégek képessége sokkhatás, a stressz következményeinek leküzdésére, a gyógyulásra, funkciójuk fenntartására és megerősödésre függetlenül a sokk vagy a stressz hatásától, gyakoriságától és nagyságától. Az, hogy egy város milyen hatékonyan képes egy előre megjósolhatatlan krízishelyzetre reagálni, az az adott településre jellemző különböző tényezők (mint pl. gazdasági, szociális, technológiai, és/vagy politikai) fejlettségétől, felkészültségétől és kollektív együttműködésétől függ. Az ezen a területen végzett kutatások segíthetnek felderíteni azokat a kritikus pontokat, amelyek gyengítik a város/városok ellenálló képességét, így lehetőségünk nyílik azok kijavítására.
Ahhoz, hogy a jövőben eredményesebben fejleszthessük városaink rezilienciáját, fontos, hogy a múltbéli katasztrófák tanulságait levonjuk, azokból okuljunk.
A 2020 augusztusában történt bejrúti események rávilágítottak a téma aktualitására. A várost sújtó koronavírus járvány, a belső feszültségek, majd a kikötőben történt robbanás súlyos károkat okozott a város társadalmi-gazdasági és fizikai állományában. Az egészségügyi rendszer túlterhelődött, a kikötői infrastruktúra jelentős része megsemmisült, egész Libanonban politikai fejetlenség lett úrrá. Kutatásunk célja, hogy egy átfogó képet nyerjünk a város azon gyengeségeiről, amelyek a kialakult helyzethez vezethettek, valamint amelyek jó eséllyel a helyreállítási folyamatokat is lassítják.
Dolgozatunkban vizsgáljuk Bejrút infrastruktúrájának és annak hatékonyságának főbb elemeit is, mely elemzés alapján meghatározzuk, milyen általánosítható szempontok szerint kellene általában egy várost felépíteni, és ennek kapcsán Bejrut lerombolt városrészét újjáépíteni annak érdekében, hogy ellenállóbb legyen az esetleges későbbi krízishelyzetekkel szemben.
Ezen településszervező törekvésünket egy tervezési folyamat fő elemeinek felvázolásán keresztül modellezzük.
A reziliens város kollektív törekvés eredménye, gondolkodásmód és infrastruktúra melynek eszközeit, felépítettségét és kapacitását a jövőre tekintő terv szerint kell meghatározni, és amelyben a folyamatos tanulás, - együttműködés és - alkalmazkodás alapvető fontosságú.
Forráslista:
https://www.oneistox.in/blog/resilient-cities-design-learning-from-beiruts-tragedy
https://www.chelseagreen.com/2020/limits-to-growth-covid-epidemic/
https://www.cbs58.com/news/satellite-images-of-beirut-explosion-show-massive-crater-at-port
David Sanderson, Jerold S. Kayden and Julia Leis: Urban Disaster Resilience, New Dimensions from International Practice in the Built Environment, New York 2016
Sonja Pisarik: Spot On: Österreich / Austria, Bauen für eine bessere Welt - Szarch und andere österreichische Initiativen, Wien 2014
Laurie A. Johnson and Robert B. Olshansky: After Great Disasters, An In-Depth Analysis of How Six Countries Managed Community Recovery, Cambridge 2017
Alice Min Soo Chun, Irene E. Brisson: Ground Rules in Humanitarian Design, Chichester 2015
szerzők
-
Bakonyi Péter
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés -
Urbán Réka
Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
