Kisvárosok alközpontjai Budapest vonzáskörzetében Cegléd fejlődése tükrében
Az urbanizáció a népességnövekedés mellett leginkább a gazdasági fejlődés hatására indult meg: a lakosság nagyobb egységekbe orientálódott a jobb megélhetés és a védelem reményében.
Az alföldi városok, ezen belül a “Három város” (Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét) kialakulására nagy hatással volt a török hódoltság. Az egykori falvak nem nyújtottak megfelelő biztonságot az ott élőknek, így azok nagyobb egységekbe tömörültek, beköltöztek a nagyobb településekre, városokba. Később a vasútvonalak kiépítése befolyásolta a fejlődést. A belvárost jellemzően a kereskedők, iparosok népesítették be, amíg a város szélét a mezőgazdasággal foglalkozók. A gazdagabb, televényes földeken növénytermesztéssel, a homokosabb területeken külterjes állattartással foglalkozott a lakosság. Később, a 18.században kezdődött a lakosság egy részének tanyákra való kiköltözése, illetve egyre nagyobb szerepet kapott a szőlő és gyümölcs termesztése. Az 1800-as évek közepén megépült a Budapest-Cegléd-Szolnok vasútvonal, nem sokkal később pedig Cegléd-Szeged vonalon bővült, mellyel erősödött a városok közlekedés-földrajzi szerepe. Tudatosan kezdtek foglalkozni a város tervszerű rendezésével, a lakosság igényeinek kielégítése érdekében templomokat és iskolákat építettek.
Ahogy egyre többen engedhették meg maguknak az autóval való közlekedést, az emberek mobilabbá váltak, akár nagyobb távolságot is könnyedén megtehettek a munka- és lakóhelyük között. Felerősödött a szuburbanizáció, vagyis egyre többen települtek ki a város központjából a városszéli területekre. Az olcsóbb telekárak, a nagyobb lakótér, a belvárosi zsúfoltság és zajszennyezés elkerülése mind olyan tényezők, amikért sokan otthagyták a központot és vállalták az ingázást. Az alacsony ingatlanáraknak köszönhetően az ipar is a külső területeken jelent meg. Megnövekedett az igény óvodák, iskolák és egyéb közintézmények, illetve üzletek létesítésére. Javult az úthálózat, kerékpár utakat építettek ki, továbbá tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthetővé váltak ezen területek.
Az elővárosok oly mértékben urbanizálódnak, hogy részben csökken korábbi függésük a központi várostól. A kisvárosok területén is a külsőbb részek önálló karaktert kapnak, spontán és tervezett úton is megjelennek a saját központjaik, részben önállósodnak, decentrumok, vagyis kisközpontok jönnek létre. Kutatásomban ezen kisközpontok szerepét, fontosságát szeretném vizsgálni.
