SZINTETIKUS HARMÓNIA
Az alkotás folyamatában az anyagok főbb tulajdonságait előtérbe helyezve a mű egyes részei saját tehetetlenségüktől fogva alakulnak. A materiális világ teljes palettájáról szelektálva képesek vagyunk bizonyos mozzanatokat egyesével kifejezni és velük kihangsúlyozni a viszonyrendszerek egyes lépéseit és az azok közti transzformációkat. A külső kényszerek hatására deformálódó testek minden időpillanatban a mögöttük álló eseménysorozatot tartalmazzák és csak azt tartalmazhatják. Példaként: Egy élő fa, szülőföldjében az azt ért környezeti hatások lenyomata. Minden görbület és minden törés egy ilyen hatás válaszreakciójaként jött létre, méghozzá kényszerűen. A fennmaradás, növekedés, gyarapodás, de pusztán a létezés érdekében.
A teljes spektrum vizsgálata esetén azonban a kényszerek és hatások összessége a legkülönfélébb lehet, végtelen számú és időben végtelenül elhúzódó. Szükséges ezért a konstruált modellt egyszerű elemekből felépíteni, hogy a kialakult egyensúly tisztán és direkt asszociációktól mentesen észlelhető lehessen. A harmóniához egy rendkívüli eseménysorozat létrehozásán át és az anyag (gipsz) tehetetlenségének próbatétele, egy határhelyzet megteremtése után jutunk, amelyben a mű alanya életidegen, szintetikus impulzusok reakciójára kényszerül. A gipsz, ahogyan az amorf üreg járatait bejárja, szinte érezhető feszültséggel törekszik saját homogenitására és monolitikus jellege fenntartására. Az alkotással megkísérlem a legszélsőségesebb eseteket létrehozni és a rajtuk kialakult tisztán kényszerű harmóniát bemutatni.
szerző
-
Fülöp Botond
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
