Időtlen tér
Időtlen tér
A tér érzékelhető, de nem megfogható dolog, lényegesen függ önmagunktól, hogyan is értelmezzük azt. A térérzékelést meghatározza a látásunk, amely a fény útján jön létre, a tárgyakról visszaverődő fényt az agyunk könnyen értelmezhető képpé alakítja. Definiálhatjuk fizikai, matematikai, építészeti, biológiai, filozófiai meghatározással és még sok különféle elméleti,értelmezési gondolkodási formával is.
Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy a térnek kiterjedése van, tehát felfedezzük, hogy szélessége hosszúsága és mélysége is létezik. Az idő múlásával egyre több tapasztalatot gyűjtük a minket körülvevő, életünket meghatározó térről. Így érthetően hamar hozzá szokunk az x,y,z koordináta rendszerű világunkhoz. De rugaszkodjunk el egy kicsit ettől a három irányban történő nézőponttól és lépjünk egyet tovább.
Tekintsük meg az időt mint újjab kiterjedési formát hiszen, a teret könnyebben megérthetjük fizikai helyzetváltozásokkal és ehhez a mozgáshoz az idő dimenziójára van feltétlen szükségünk.
Az embert mindig is érdekelte az idő múlása, a változása hiszen a tér és idő egymással kölcsönös szintézisben léteznek. A tér érzékelése kötődik emlékeinkhez, emlékezetünkhöz és mozgásunk által információkat kapunk a tér - idő összefüggéséről. A téri tájékozódás releváns fogalom a mindennapi életünk során.
A fotográfia és filmkészítés tudománya is arra törekszik, hogy minél élethűbben és részletgazdagabban szemléltesse a minket körülvevő teret. A fotó egy időpillanatot rögzìt a film pedig magát az időt örökíti meg. Tanulmányaim során mindig is érdekelt, hogyan lehetne ezt minél hatásosabban leképezni. Elképzelésemben főként ezt a jelenséget próbálom vizualizálni.
Vajon lehetséges e két dimenziós képek sorozatából egy olyan 3 dimenziós teret kialakítani, amely egyszerre foglalja magába az időt és a mozgást, a tér érzékelésének és megismerésének folyamatát is?
szerző
-
Jovan Endre
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
