Fondale del Cineteatro di Falerone
Fondale del Cineteatro di Falerone
TDK - Művészeti kutatómunka
Idén nyáron láttuk először Faleronét, az ezerarcú olasz kisvárost. Messziről tipikus itáliai romantika süt róla: kimagasló templomtorony, egységes téglaszínű házak a gyönyörű, dombos fermo-i táj közepén. Közelebbről nézve viszont a templomtorony helyén furcsa védőgallérok sorakoznak, az utcák szinte teljesen üresek, és feltűnnek a fával és acéllal összerácsozott, omladozó házak. Évszázados történelem és a közelmúltban lezajlott földrengés, szépség és lepusztultság, otthonosság és kihaltság– mindezek együttese alakul egy furcsa, földöntúli hellyé.
Ez a drámaiság és megfoghatatlanság inspirált minket a művésztelepi alkotómunkánk során. A groteszkül kihajló házfalak, a mindenhol megjelenő keretek, amik a házfalakba hatoló fémkarmaikkal úgy tűnnek, sosem engedik szabadulni a düledező téglákat. Ugyanakkor a hely esztétikája még a rácsok mögül is sugárzik, az itt lakók mosolyognak, és élik a hétköznapjaikat, ahogy mindenki más is.
Szokás azt mondani, hogy egy művész számára a tragédia a legjobb ihletadó az alkotáshoz. Falerone tragédiáját látva, a nyár folyamán gyűjtött inspirációinkat szeretnénk most kibontakoztatni a helyi színház díszlettervében.
Munkánk során igyekszünk olyan hátteret kialakítani, ami tükrözi a város történetiségét. Mint a legtöbb itáliai településen, itt is megtaláljuk a jellegzetes helyi ünnepet, és a saját hagyományvilágot. Ugyanakkor a munkánkra óhatatlanul is hatással vannak a két évvel ezelőtti földrengés már említett nyomai, amiben a régió számos más településéhez hasonlóan Falerone is komolyan megsérült.
A helyi színház közel 30 éve nem üzemel, így viszonyítási alapul az épület kiüresedett belső tere szolgál csak. A hamarosan felújításra kerülő épület új díszletének kialakítására Falerone polgármestere kérte fel a művésztelepet, így kutatásunk nem csupán teoretikus, hanem a jövő évi alkotómunka alapjául is szolgálhat. Mindezek fényében egy sokféleképp, különböző eseményekhez felhasználható hátteret szeretnénk kialakítani, ami érdekes vizuális élményt ad, másrészt kreatív kelléke tud lenni a majdani előadásoknak. Megpróbáljuk mindezt a klasszikus színházi környezethez illeszkedően megtervezni, ugyanakkor célunk az is, hogy kilépjünk a színház hagyományos keretei közül, és új lehetőségeket nyitni az előadóművészek kreativitásának kibontakoztatására.
2018. szeptember 27.
Pokol Júlia, Herpai Márk
szerzők
-
Pokol Júlia
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés -
Herpai Márk
Külföldi egyetem
