Újrahasznosítás - Tér és közösség újrahasznosítása

Az 1760-as évek vége felé elinduló ipari forradalomnak köszönhetően a technológia robbanásszerű fejlődésnek indult, mely magával hozta a társadalom és a gazdaság alapvető átalakulását.

A gyárak, gyártósorok létrejötte különböző ipari technológiákat igényelt, melyek következtében jelentős mennyiségű melléktermék, hulladék jött létre. Ezek tárolása és a környezetre való káros hatása, valamint a Föld véges ásványanyag készletének felélése is problémaként jelent meg, megoldás után kiáltott.

Az építészet szerepvállalása semmiképpen sem elhanyagolható a témában.

Az építészet cselekszik! Célunk nem egy újabb nagyvonalú terv létrehozása volt, hanem egy kisebb léptékű, amit meg is tudunk valósítani.

Mivel egyikünk egy olyan kollégiumban lakik, ahol már régóta számos probléma ismert volt és ezeket sokak nehezményezték is, adott volt a lehetőség, hogy a TDK-nkban ezekre megoldást keressünk.

Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy az újrahasznosítás jegyében milyen építészeti gesztusokkal lehet rendet teremteni ebben a miliőben. Ennek segítségével az anyag- a tér- és a közösség lehetséges újrahasznosítását célozzuk meg.

A projektunk stratégiája, hogy az építés során felhasznált anyagokat a környező, ipari negyedből gyűjtsük össze. Valamint, hogy a tervet a kollégium lakóival közösen építsük meg, hogy minél inkább a magukénak érezzék. Ezt szorgalmazza az a fórum is, ahol szabadon beleszólhatnak a terv alakulásába, elvethetik az esetlegesen nem tetsző elemeket, jelentkezhetnek az építésre. Így nem csupán anyagok, de egy közösség és egy tér "újrahasznosítása" is megvalósulhat.

szerzők

• 
  Strbac Anita
  építészmérnök
  nappali
• 
  Csanádi-Szikszay Györgyi
  építészmérnök
  nappali

konzulens

• 
  Marosi Bálint
  adjunktus, Középülettervezési Tanszék