Regisztráció és bejelentkezés

mirrorterror

"Ez most valódi, vagy csak tükörkép? Ez biztosan tükörkép, de... de ez mozog!! És emez tükörkép, vagy valódi?! És ez?! És ez?!?! És mennyi idő telt el közben?!"

A valóság és illúzió kettőséből, egymás mellett éléséből indultam ki.Az illúzió jó értelemben vett becsapás. Értelmünket, érzelmeinket csapjuk be az illúzió jelenségének átélésekor. A befogadás során feszültség keletkezik bennünk, mely feszültség fel kell, hogy szabaduljon, ha a felismerés, ráeszmélés megtörténik, ha elérkezett az a pont, mikor az illúzióból valóságot alkotunk. Addig illúzió az illúzió, míg rá nem jövünk a titkára, attól a pillanattól kezdve már valóság a számunkra. A felismerés pillanatáig felgyülemlett feszültség felszakadása lehet jó vagy rossz, pozitív, vagy negatív. Lényegében az illúzió jelenségnek átélése bizonyos szintű stresszhelyzet.

E stresszhelyzetet szerettem volna megragadni, az illúzió fogalmának formába öntésekor a stresszre ráerősíteni, magának a stressznek ezt a típusát formába önteni. Két jól ismert eszközt hívtam segítségül, a tükröződést és az időt. A tükröződés az illúzió egyik legelterjedtebb eszköze, egyszerű, de nagyszerű, szinte végtelen felhasználási módját ismerjük. Az idő múlása pedig már önmagában is sokszor stresszhelyzet, gondoljunk csak a határidőkre, késésekre, öregedésre, vagy egy gyönyörű pillanat tovatűnésére.

A mai világban alapvető fontosságú, hogy tudjuk, mikor mennyi az idő. Megnézzük az óránkat. Nagy a baj, ha nem tudjuk meghatározni az időt... Ha elvesztettük az óránkat, vagy ha tönkrement, vagy ha csak egyszerűen lemerült benne az elem, már stresszhelyzet alakul ki, nem tudjuk az időt beazonosítani. Ebből azt szűrtem le, ha gátolva van az idő pontos meghatározása, az egyértelmű stresszhelyzethez vezet. Ez lett az alapkoncepció: Tükrök egymás mellé való helyezésével gátolom az idő direkt észlelését, munkámban: órák leolvasását.

Dolgozatom témája tehát a tükör és az idő együttes használatának az emberre gyakorolt stresszhatás kiváltása, vizsgálata.

szerző

  • Gál József Ferenc
    építészmérnök
    nappali

konzulens

  • Dr. Üveges Gábor
    egyetemi docens, Rajzi és Formaismereti Tanszék