Bakonyi tündérmese

A Dunántúl, Balaton felvidék és főként a Bakony életében régen is meghatározó szerepet töltött be Zirc. A város 800 éves múltjával rendkívül fontos volt mind vallási, mind mezőgazdasági és kulturális szempontból. A jövőben is előtérbe kerülhet a város, hiszen Veszprém elnyerte a 2023 Európa Kulturális Fővárosa címet, és a pályázatban Zirc, mint a régió fontos városa is kiemelt szerepet kap. A megyeszékhely kulturális helyzetének erősítését szolgálná a környező kisvárosok, és falvak fejlesztése.

A hosszú távú célok között szerepel a gazdasági, ökológia, szociális és társadalmi hatások elérése az emberek szemléletmódjának formálásával. A pályázat számunkra fontos pontja, a területen igen gyakran előforduló pajták helyzetének újragondolása, újrahasznosítása, amely így a fenntarthatóság kérdésére is egy választ adhat. A pályázat számunkra fontos kulcskifejezései: közösségi terek, mindenki táncol és énekel, vidéki élet, elfeledett helyek, üres házak; ezek jelentenék a tervezés alap gondolatait.

Zirc jelenleg alulhasznosított régi város központjában található elhagyatott pajták újjáélesztésével ismét a közösség számára fontos szerepet tölthetnek be. A sorban álló mezőgazdasági épületek jelentik az „üres házakat”, melyekhez különböző funkciókat társítanánk. Mindezek Zirc városának és az idelátogatóknak az igényeit is kielégítenék. A többrétű felhasználással fednénk le a társadalmi rétegeket és korosztályokat érintő kérdéseket.

A pajtákban a kiszolgáló egységek, mellett komplex felhasználású teret hoznánk létre, ezzel állandó közösségi teret teremtve. Az épület mögötti zöldterületen esemény specifikusan installációk elhelyezésével bővítenénk a terület adottságait. Ezek szezonális jelleggel működnének, igény szerint alakíthatóak, szükség esetén „összecsukhatóak”. A „mindenki táncol és énekel” gondolat mentén, a helyiek számára állandó teret biztosítana a különböző városi programokra, míg a turisztikai szempontból fesztiválok, táborok és rendezvények helyszíneként is alkalmasak ezek az „elfeledett helyek”.

Új hagyományok teremtése mellett az identitás megerősítését is szolgálná a pajták kulturális és művészi újrafelhasználása, mellyel új fejezetet írna a Bakony szívében lappangó tündérmese történetében.

szerzők

• 
  Pénzes Laura
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Tamás Vivien Bettina
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulensek

• 
  Fábián Gábor
  adjunktus, Exploratív Építészeti Tanszék
• 
  Lassu Péter
  egyetemi tanársegéd, Rajzi és Formaismereti Tanszék