Regisztráció és bejelentkezés

Újraszőtt történet

Az történik, hogy egy erdélyi és két magyar fiú tervez egy, a római jelenlétet felidéző és jelkőpező tornyot Romániába. A három kijelölt téma közül a kilátótorony ötlete több szinten is megragadott minket, elsősorban megtervezésének indokoltsága miatt. A római őrtornyok megfigyelő jellegükön kívül kommunikációs eszköznek a szerepét is betöltötték. Ebből fakadóan az előre megválasztott helyszínnél jobbat talán nem is kaphatnánk, ha a természetjáró szemszögéből az ember jelenlétét szertnénk képviselni.

A messziről felfedezhető jelkép egy biztos pont, menedék és vezető, akárcsak városi csatangolásink során egy templom torony. Ezek után, a gondolatmenetnek természetes folytatása a tartósságra való törekvés, de ugyanakkor a jelkép gondolatisága körül lengő felelősség. Jelkép mivoltát ebben az esetben több szálon kell elemezzük, és aztán úgy összeszőjük, hogy mi is része legyünk a jelképnek.

Az elemzések szempontjai közül a legfontosabb a történelmi vonatkozás, amely talán a legnagyobb felelősséget vonja maga után ebben az esetben. A régi feldolgozása, újragondolása, a kontextus megváltozására való válasz mind egy-egy beszélgetés tárgyát kell képezzék. Legyen olyan, mint egy felnőtt, aki nagyapjának meséit mondja el a saját fiainak.

szerzők

  • Szabó Péter-Róbert
    építészmérnök
    nappali

  • Lévay Áron Farkas
    építészmérnök
    nappali
  • Lőw Márton
    építészmérnök
    nappali

konzulens

  • Dr. Bartók István
    egyetemi docens, Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék