Kultúrházból kultúrtérbe - Meglévő épületek funkcióváltása
Nem bontás, átalakítás!
Kultúrházból kultúrtérbe
Falu KÖZ.
KÖZért-ék
Értékek tér-háza
KözTér-Ház
Érték-Tér
ÉRTÉK-elem
Témamegjelölés
Mikháza az egykori Római Birodalom Dacia tartományának védelmi rendszere mentén elhelyezkedő település. Határában egykor római castrum állt, ennél fogva ma is érdekes régészeti kutatások helyszínéül szolgálhat. Ezen kutatások folytatásához azonban megfelelő kiszolgáló épületek lennének szükségesek, valamint a majdani talált leletek bemutatását lehetővé tevő funkciók, amelyek egyben a falu javát is szolgálnák.
Mikháza nem csak az ókori emlékei miatt jelentős, hanem kiemelkedő szépségű építészeti karakterrel bíró település. A falu központja jelenleg rendezetlen és elhanyagolt állapotban van. Ezért is döntöttünk úgy, hogy ezzel a résszel szeretnénk foglalkozni.
Itt található az egykori tanító háza, a kántorlak és a kultúrház, amelyek részben kihasználatlanul állnak. Ezen épülethármas magában rejti a lehetőségét egy újabb, jól működő, a falu igényeit kielégítő központ befogadására.
Ars poetica
Mindketten fontosnak tartjuk a meglévő kulturális és építészeti örökségünk védelmét és értékeink továbbörökítését a jövendő nemzedékek számára. Napjainkban régi, leromlott épületeket látva, sajnálatos módon sokszor a bontás tűnik az egyszerűbb megoldásnak, pedig érzékeny és hozzáértő építészeti átalakítással biztosítható ezen épületek, akár funkcióváltással történő hasznosítása. Bízunk abban, hogy erre az értékmegóvásra igény van, nemcsak nagyvárosi környezetben, hanem kisebb települések szintjén is.
Aggasztó jelenünk másik tendenciája, miszerint az élet a nagyvárosokban központosul, ami nagy távlatokban a vidéki falvak elnéptelenedéséhez vezethet. Ezért kitüntetett figyelmet kell fordítanunk falvaink meglévő szépségeire.
Alkotás-elméleti felvezető
Munkánk kiindulásaként szeretnénk tanulmányozni az adott tájegységre vonatkozó településszerkezetet és épülettipológiát, ami egyértelműen megfigyelhető Mikházán is. Ezen tanulmányok alapján folytatnánk tovább a megfelelő beépítés keresésével, úgy hogy a szükséges funkciók megtalálják a helyüket mind a megtartandó, mind az új épületrészekben. Hasonló szituációkban született kortárs építészeti példákkal való ismerkedés szintén támpontot ad majd tervezés során.
A kezdeti elgondolásunk alapján hangsúlyt fektetnénk a falu saját közvetlen múltjának bemutatására, és a régészeti kutatásokat kiszolgáló egyéb funkciók létesítésére, amelyek várhatóan külső érdeklődőket vonzanának a faluba. Ezáltal mind a használat módjában, mind a használók szerint differenciált terek jönnének létre, félprivát és közösségi terek formájában. A faluközpont kialakítása során fontos szempont, hogy azt a falubeliek is magukénak érezzék, egyúttal lehetőség nyílna a falubeliek és látogatók közti kapcsolatteremtésre. Ezen kívül további kapcsolatok keresésén is gondolkodtunk, a közeli patakparttal, illetve a közelben kialakulóban levő kulturális célú kezdeményezésekkel. Az építészeti megfogalmazás a helyi hagyományokhoz igazodna, de mai, modern átiratként jelenne meg a jövőbeli funkciók működéséhez igazodva. Ebből kiindulva szeretnénk egyértelmű különbséget tenni a meglévő épületek és az új építésű részek között.
Előképek
Pannonhalma
Kortárs építészete szép példája egy település értékeinek kiemelésére, hagyományos formáinak megelevenítésére mai építészeti eszközökkel.
Ipari épület helyreállítás - Portugália, Cannatá Fernandes Achitects
A különböző anyagok használata olvashatóvá teszi az épület időbeli és használatbeli változásait az eredeti forma megtartása mellett.
Lovarda átépítése - Anglia, John Pawson
Eredeti struktúra és karakter tiszteletben tartása az arányok megtartása mellett.
Református templom, ifjúsági központ és parókia - Nagykovácsi, Nagy Tamás, tervpályázat
Egységesen szerkesztett épületegyüttes, kellően differenciált terekkel, karakteres építészeti megjelenéssel, amely egyszerre modern és építészeti hagyományokat őrző.
szerzők
-
Molnár Bianka
építészmérnök műszaki
nappali -
Nusszer Diána
építészmérnök tervező
nappali
