Egy szobor rövid története
„Életet és halált lehetetlen nem egybelátni. Élet és halál nem más, mint kettétört öröklét, meghasonlott valóság”
Pilinszky János
Tanulmány életről, halálról, s a megdermedt időtlen állapotról, tanulmány a purgatóriumról, melyben az élet nem élet, de kevesebb, mint a halál. Tanulmány egy szobor születéséről, az első szárnypróbálgatástól, a rutinos faragásig. Tanulmány egy folyamatról, határaink felismeréséről, újabbak felállításáról, s a régiek átlépéséről. Tanulmány az összefonódásról, részek egészéről, s az egész részeiről. A fizikáról, a művészetről, kvantumelméletről, atommagokról, a szubjektív valóságról, s az objektív igazságról. A kohó készítés művészetéről, a lüktető forró fémről, az éltető vízről, a kettő egyesüléséről, az alkotás gyönyöréről, avagy a gyönyörű alkotásról. Tanulmány a feketelyukak mélyén elterülő szürreális világról, a fizika törvényeiről, s olyan helyekről, ahol ezek megszűnnek létezni. A halhatatlan űrhajósról, aki az eseményhorizonttal viaskodva belezuhan a szingularitás végtelenjébe. Tanulmány egy utazásról, mely a gondolat magvától az életünket formáló erők alapkövéig terjed. Vonzásról, választásról, az atomi szintű szerelemről, a világról, s benne a végső tárgyról, az emberről. Tanulmány a szoborkészítésről, az egzakt szögletes világától az határtalanig.
„Maga a tükör az egyetemes mágia eszköze, mely a dolgokat átváltoztatja látvánnyá, a látványt dologgá, engem másikká és másikat magammá. A festők gyakran álmodoztak a tükrökről, mert ebben a „mechanikus trükkben” – hasonlóan a perspektívához – a látó és a látható metamorfózisára ismertek rá, amely saját testünknek és az ő hivatásuknak a definíciója.”
Merleau-Ponty, Maurice
szerző
-
Beóka Balázs
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
