Térbeli empátia
Az empátia, avagy együttérzés lélektana képes összekötni, megteremteni a kapcsolatot két személy között. Alfred Adler osztrák pszichiáter meghatározása szerint „empatizálni annyit tesz, mint látni a másik ember szemével, hallani a másik ember fülével, és érezni a másik szíve szerint”.
Két forma között kialakított harmóniát levezethetjük az egymás felé irányuló empátiából. Egy teljes spektrumon keresztül lekövethető. Jelenlététől függően fog változni a két fél tulajdonságai. Az empátia teljes hiánya esetében a két fél abszolút különböző lesz egymástól. Nincs kontaktus, hasonlóság, kapcsolat. Így a harmóniájuk az ellentétükben nyilvánul meg, legyen az bármely tulajdonságuk. Az empátia teljes jelenlétében viszont a két fél egyesülésre törekszik. A másik sajátosságait próbálják elérni, így egy folyamatban átalakulnak két egyforma egyeddé, kialakítva egy új, összekapcsolt formát. A harmónia e esetben a kontaktusukon és az egyesülésükön jelenik meg.
A jelenlét, vagy távollét meghatározza az általános hozzáállást egymáshoz. A harmónia tulajdonképpen mindig jelen van két fél között, megnyilvánulási módja viszont e felek egymás közötti viszonyától, egymás felé igyekvéstől függ.
