Intuitive movement
A kortárs tánc, az előadóművészet, a mozgás és a performatív tér, az építészet mellett
gyermekkori szenvedélyem, így elkezdett foglalkoztatni a tánc által megélt, és a tánc
által létrehozott tér vizsgálata. Mi is a tér valójában? Egyáltalán képesek vagyunk-e
ezt a fogalmat definiálni? Ha a színpad teljesen üres, az már önmagában egy tér, tehát
az üresség is egy tér? Kutatásom ezek körül a problematikák körül mozog.
Ez számomra mindenképpen egy megfoghatatlan dolog, de ha mégis picit meg
szeretném érteni, biztos, hogy viszonyítási alapok kellenek hozzá. Ha az üres színpad
közepére elhelyezünk egy tárgyat, ott már biztosan beszélhetünk a fizikai tér
létrejöttéről. A fizikai térben elhelyezni kívánt pontok és testek egymáshoz való
közelségük, rendezettségük és folyamatosságuk révén mintegy kifeszítik a teret.
Véleményem szerint, maga a tánc alapja is pontosan így épül fel; pontok, testek,
mozdulatok egymáshoz való közelsége, azok elkülönülése, folytonossága vagy éppen
megszakadása. A mozgás maga, egy másfajta módja illetve megközelítése a térnek,
inspirációja lehet magának a téralkotásnak. Tapasztalataim alapján, ekkor már
egyfajta belső térről, befelé fordulásról beszélünk, hiszen a táncosnak "csak” belső
elképzelése van a mozdulatairól, és ezt az intuitív, kibontott belső teret vetíti ki a külső
térstruktúrára, és a mozdulatai által aktívan alakítja, formálja azt.
szerző
-
Kun Nadin
Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
