Co'ncert

Egy jó koncert élményt jelent a közönségnek és a zenészeknek egyaránt. Ez az élmény a koncert stílusától, előadóitól, közönségétől, körülményeitől, céljától függően eltérő hangsúllyal jelentkezik. Bizonyos hangversenyek professzionális produkciók, ahol a profizmus minden szinten jelen van: kezdve a kifinomult hangzástól, egészen a zenekar kottatartóit megvilágító kis lámpákig. Máskor egy ugyancsak profi zenész egyetlen hangszerrel teremt olyan hangulatot, hogy a közönség még táncra is perdül. Sokunknak vannak ilyen emlékezetes koncert-élményei akár hallgatóként, akár előadóként.

Mi a helyzet egy olyan zenekarral, amelynek tagjai korántsem profi zenészek? Ahol a kottatartó mögött olyan gyerekek ülnek, akiknek sokszor a betűk olvasása is nehézséget jelent, nemhogy a hangjegyeké. Nehéz családi háttérből, mélyszegénységből jönnek, és nem megszokott számukra, hogy elismerést és odafigyelést kapjanak. Vannak azonban lelkiismeretes, és elszánt zenetanárok, akik azon dolgoznak, hogy ezek a gyerekek kitörhessenek ebből a közegből, megtapasztalhassanak valami csodát, amit a sok gyakorlással és fegyelemmel elért közös zenélés idéz elő. Az ő koncertjükön nem elsősorban a kifinomult hangzás vagy a lenyűgöző látvány nyújt élményt, hanem az, amikor egy ilyen csapat megszólal zenei és emberi harmóniában. Ez közös a nagy hangversenyekben és a miskolci gyerekek zenélésében: születik valami, amit a jelenlévők élményként visznek tovább akár egész életükben.

Dolgozatomban az ilyen élmények színterét keresem, építészeti választ a közösségi zenélés kérdésére. Ez igencsak összetett feladat, a tervnek több lényeges aspektusra kell reagálnia: egy karakteres épített környezet, a közösségi zenélés térigényei, valamint az igényes épített környezetet, annak értékeit kevéssé ismerő használói kör. Így a szokványos építészeti szempontok - mint például esztétika, akusztika, használhatóság - mellett fontos szerepet kap az, hogy a gyerekek sajátjuknak érezzék ezt a helyet. Célom a tervezési folyamat kibővítése egy olyan projektté, amelyben a gyerekek aktív résztvevők már az ötletelés szintjén, segítő kezek a megvalósításában, és végül szeretett építményük figyelmes és lelkes felhasználói.

A Co’ncert projekt számomra az építészet egyik legszebb megjelenési formája: a segítség kézzel fogható eszköze, amikor tervezőként beállhatok egy olyan ügy mögé, amiben hiszek. Építészhallgatóként, amatőr zenészként és miskolci lakosként remélem, hogy sok jó koncert helyszíne lehet a tervezett pavilon.

szerző

• 
  Madarász Zsuzsa
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Nagy Márton
  docens, Lakóépülettervezési Tanszék