Lélek a Térben
LÉLEK A TÉRBEN
Helyszínünk a II. kerületi Ferenchalmi kápolna, amely 1821-ben Kalmárffy Ignác és neje telkén épült. Az idő előrehaladtával számos megpróbáltatáson ment keresztül. A második világháború és a rendszerváltás után is hosszabb ideig gazdátlanul állt. A 2000-es évek elején hajléktalanok költöztek be falai közé, míg a kápolna belső tere egy tűzeset miatt teljesen leégett. Azóta az állapota jelentősen romlott, majd 2011-ben a Máltai Szeretetszolgálat tulajdonába került.
Az épület romos belső tere különleges atmoszférával rendelkezik, amelybe önszerveződő módon vallási témájú alkalmak és összejövetelek költöztek vissza. Jelenleg a szeretetszolgálat saját munkatársai alkotják a használók csoportját. Céljuk azonban, hogy a jövőben a látogatók tábora bővüljön, és egy erős közösség alakuljon ki.
A szervezet legfőképpen a szegények és bajbajutottak segítését tekinti missziójának, amelyet a már több, mint 900 éves jelmondatuk is tükröz: „A hit védelme és a szegények szolgálata”. Feladatkörükbe nem csak a fizikai segítség és az anyagi támogatás tartozik, hanem a tényleges szociális munka és a társadalom peremére szorultak élethelyzetének javítása, lelki megerősítése is.
Fáradságos munkájukból adódóan, ami nem csak testileg, de lelkileg is megterhelő, szükséges számukra egy hely, ahol feltöltődhetnek és kikapcsolódhatnak. A belső egyensúlyteremtésnek ezt a folyamatát a zarándoklattal állítottuk párhuzamba. A zarándokút vallási vagy spirituális jelentőségű utazás egy szent helyre, amely nem csak az úti célra történő megérkezésre, hanem a közben átélt belső változásokra, gondolatokra is nagy hangsúlyt fektet.
A fent megfogalmazottak irányt adnak kutatásunknak, melyben keressük a választ arra, hogy
/ milyen szerepet tölt be a lelki feltöltődés folyamatában az embert körülvevő épített és természetes környezet?
/ milyen utat kell bejárnia egy lelkileg sérült embernek a felépülés reményében?
/ mik azok a feltételek, amelyek elősegíthetik ezt a fajta gyógyulást?
2020.09.30.
Prépost Adrienn Anna
Guo Huini
Témavezető: Kemes Balázs
(saját készítésű kép)
