Természet rejtette történetek
ABSZTRAKT
TERMÉSZET REJTETTE TÖRTÉNETEK
Nagy Károly matematikus és csillagász, a magyar tudományos élet számára a legkorszerűbb csillagvizsgálót kívánta építeni. 1847-ben kezdi az építkezést, feltehetően Pollack Mihály tervei alapján.
Az épületek már elkészültek és a műszereket is beszerezték, amikor az ország politikai eseményei új fordulatot vettek, és kitört a forradalom. 1849-ben a politikai események pontot tettek nemes vállalkozása végére. A területet az állam gondjaira bízta és emigrált az országból.
Az igazi pusztulás a II. világháború okozta, amikor katonai állomásnak használták a területet. Ekkor semmisült meg a Hegyikastély, a harcok a Csillagvizsgálót sem kímélték, így annak is csak a tornya maradt az utókor számára. A legkisebb károkat a mauzóleum szenvedte, ám jelenlegi állapota ez utóbbinak is elég megrendítő.
Az egykor ápolt és tervezett kert mára elvadult természetté vált, melyben kincsként bukkannak fel az elfeledett műemlékek. A mesébe illő táj egészen különös érzést kelt az emberben: elvarázsolja, és magával ragadja. A kert hangulatához hozzátartozik, hogy az emberek által elhanyagolt épített környezetbe beköltözött a természet és, már-már szerves részévé vált az ott lévő elemeknek. A hely különleges mivolta – az elhanyagolt állapot ellenére is – sok látogatót vonz a területre.
A terület múltjának megismerése után fontosnak tartottuk, hogy meghallgassuk a helyiek véleményét a helyszínnel kapcsolatban. A közösségi média segítségével, valamint személyesen is felvettük a kapcsolatot helyi közösségekkel és egy kérdőívvel fordultunk hozzájuk.
A beérkezett válaszok kiértékelése és elemzése után kirajzolódott a koncepciónk, miszerint a hangsúlyt egy olyan kirándulóhely kiépítésére helyeznénk, ami az ott lakók valamint az arra kirándulók igényeit is kielégítik. Szeretnénk egy olyan atmoszférát teremteni, ami biztosítja a természet közelséget és kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Fontos számunkra az is, hogy a terület történelmi sokszínűségének emléket állítsunk, mert félő, hogy a sokat megélt, és sok réteget hordozó terület története feledésbe merül. Fontosnak tarjuk, hogy az egykori épületek nyomai kirajzolódjanak. A meglévő épületekhez való viszonyulásunkra a távolságtartás jellemző, ennek oka a használt anyag és stílusbeli különbsége a már ott lévő épület romoktól, valamint a műemlék jellegű épületekkel szemben betöltött alárendelt szerep. A kertben egy olyan szabadon látogatható kirándulóhely jönne létre, ahol az oda látogatók megismerkedhetnek a történelmi múlttal egy szabadtéri kiállítás keretein belül. A hely hangulatához és karakteréhez hozzá tartozik a vadregényes növényzet, ami már-már beköltözött az elöregedő falak közé. A természet kiszorításával a hely varázsa megszűnne, így feladatunknak tartjuk, hogy olyan tereket hozzunk létre, melyek képesek mind a növényzet, mind az emberi jelenlét befogadására.
szerzők
-
Gaál Renáta
Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
alapképzés (BA/BSc) -
Orosz Helga
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulens
-
Kronavetter Péter
egyetemi adjunktus, Középülettervezési Tanszék