BARNAG - 2 TORONY

BARNAG – 2 TORONY

A 21. század meghatározó problémája az egyházak életében, hogy a templomok egyre inkább kiürülnek. Az idősebb generáció folyamatos kihalása, egyre rosszabb képet vetít a jövőre. Ez a probléma pedig, még erőteljesebb egy olyan településen, ahol a lakosok száma éppen csak eléri a 100 főt. Az egyházi életet tekintve ez az apró település se szenvedne hiányt, hiszen a hívők rendelkezésére áll egy katolikus és egy református templom is. A helyiek elmondása alapján azonban, egyre kevesebben költöznek ide, kevés a fiatal és az ő számukra sem vonzó tevékenység a hitélet gyakorlása.

Barnag község önkormányzata éppen ezért elszántan próbál tenni annak érdekében, hogy ezen vallási intézmények ne vesszenek el, ne menjenek tönkre a kihasználatlanságban. Dolgozatomban én is ezzel a problémával kívánok foglalkozni, vagyis hogyan tegyük látogatás és használat célpontjává a 2 templomot, a 2 tornyot.

Mivel a település lakóinak száma igen kevés, így fontos, hogy minél több kiránduló látogassa a helyet, akik esetlegesen beleszeretnek ebbe a kis Balaton felvidék-i faluba és itt képzelik el életüket. Mindenképpen kijelenthető, hogy a turizmus segítségével lehetne növelni a faluban az életet, így a templomokban kialakításra kerülhetnek olyan közösségi terek, amik mind a helyiek, mind a turisták számára nyitva állnak. Többek között Közép Európa egyik legismertebb zarándok útvonala, a Mária út is keresztül megy a falun, ami jó alapot adhat. A templomba érkező zarándokok felkelthetik a falusiak érdeklődését is, akik így csatlakozhatnak hozzájuk akár a zarándoklatban, akár a templom látogatásában. Ez elindíthat egyfajta folyamatot, ami során a templomok használatba kerülnek, még akkor is, ha nem feltétlen eredeti funkciójukban. Mindkét templom alkalmas ilyen terek kialakítására, a liturgikus terekben tett beavatkozás nélkül, hiszen jelentős és kihasználatlan potenciál rejlik különösen a templom tetőterében. Ezzel a templomok kettős funkciót is ellát(hat)nak, ami a helyiek és az én reményeim szerint is egyre több ember látogatását is eredményezi és nem hagyja elveszni ezt a gyönyörű, ám kevésbé ismert települést és annak hitéletét.

Referencia irodalom:

ASSMANN, J.: A Kulturális emlékezet: írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz Kiadó, 1999.

DIAS DA FONSECA, J. M. – SAMPAIO, N.: Power and Architecture. Zürich: Lars Müller Publishers, 2017.

HERTZBERGER, H. – HERINGER, A. – VASSAL, J. Ph.: The future of Architecture. Rotterdam: naio10 publishers, 2013.

OTERO-PAILOS, J. – LANGDALEN, E. – ARRHENIUS, Th.: Experimental preservation. Zürich: Lars Müller Publishers, 2016.

szerző

• 
  Fercsik Fruzsina
  Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulens

• 
  Dr. Sági Gergely
  Egyetemi adjunktus, Exploratív Építészeti Tanszék