Változó sziluett; építészeti reakció Bejrút problémáira
Számos uralom alatt, háborúk, válságok és természeti katasztrófák bekövetkeztével is Bejrútot az 1970-es évekig a Közel-Kelet Párizsaként tartották számon. A különböző kultúrával rendelkező népek ideérkezése a nemzeti identitás állandó kereséséhez, vallási, illetve társadalmi csoportok hegemón törekvéséhez vezetett.
A sokrétű káoszt Bejrút szerkezete, építészete jól tükrözi, modern üvegtornyok, hagyományos épületek és ókori maradványok szöveteként érzékeljük a várost. Ebben a káoszban nincs rendszer, a tömegközlekedés, a megfelelő víz- és áramellátás hiányosságai, a szemétszállítás mindennapos problémát jelent az ott élők számára.
Ilyen körülmények között történt a tragikus augusztus 4-ei robbanás, amely a város jelentős részén komoly sérüléseket okozott. Az épületállományban óriási károk keletkeztek, 300.000 embernek el kellett hagynia otthonát. A városközpont ezen területének, különösen a szinte teljesen elpusztult kikötőnek az újjáépítése elengedhetetlen feladat a közeljövőben, azonban a következő hónapokban megnő a csapadékos napok száma, így a legsürgősebb teendők közé tartozik, hogy a beázás elkerülése érdekében a viszonylag ép épületeket renoválják, melyeknek a tetőszerkezetük semmisült meg a katasztrófa következtében.
A dolgozatomban megoldást keresek egy gyorsan kivitelezhető, de hosszútávra szóló fejlesztésre, amely először az épületek lefedésével, helyreállításának terveivel foglalkozik, de egységet alkot egy új technológiával, amely a víz, esővíz vagy pára formájában való begyűjtésére és tisztítására koncentrál az ottani éghajlathoz igazodva. A korszerű innovációnak azonban meg kell állnia a helyét Bejrút sokrétű építészetében a tervezést illetően is, idomulva a modern és a hagyományos épületek összképéhez egyaránt. Tekintettel a problémák léptékére egy komoly műszaki elképzelés óhatatlanul nyomot hagy a városképen, a sziluett részéve válik – ennek építészeti eszköztára, a ’toolkit’ a kérdés lényege.
A robbanás egy sokadszori újjászületés lehetőségét hordozza magában, de az önérdek vezérelte fejlesztések helyett a város életminőségének növelésére kell összpontosítani, hogy az újra megállja a helyét nyugati színvonalon is, a hagyományok megőrzése mellett.
Szakirodalom:
Alice Min Soo Chun, Irene E Brisson: Ground Rules for Humanitarian Design, West Sussex 2015
Amale Andraos, Nora Akawi, Caitlin Blanchfield: The Arab City: Architecture and Representation, New York 2016
ETH Zurich, Dr. Josep Lluís Mateo: Middle East, Landscape – City - Architecture, Zurich 2013
ETH Studio Basel: The inevitable specificity of cities, Zurich 2015
David Sanderson, Jerold S. Kayden and Julia Leis: Urban Disaster Resilience, New Dimensions from International Practice in the Built Environment, New York 2016
Resource of the picture: https://www.eltribuno.com/salta/nota/2020-8-4-16-3-0-israel-niega-estar-involucrado-en-las-explosiones-de-beirut
szerző
-
Farkas Edit
Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
