Variációk egy pajtára
Vöröstó kis, egyutcás, elszigetelt település Nagyvázsony közelében. A stájer-sváb lakosság által létrehozott egyedi telekstruktúrája változatlanul fennmaradt az 1800-as évek második fele óta, ebből adódóan műemléki jelentőséggel bír. Az utcára merőlegesen kialakított telkek egymás mögött helyezkednek el, így a hosszanti épületpárok között tágasabb kertrész alakulhatott ki, mint a hagyományos magyar fésűs beépítés esetében. A településszerkezet további sajátossága a telkeket lezáró folytonos pajtasor, amely külső védelmi gyűrűként foglalja keretbe a falut.
A nagyméretű pajtákon keresztül egykor szekerekkel hajtottak ki a földekre, mára azonban az épületek elvesztették mezőgazdasági funkciójukat. Bár a terméskő falak, a Stájerországból borért cserébe beszerzett épületfák, gerendák még őrzik a németajkú lakosság építési tevékenységének nyomait, az épületek jelenleg kihasználatlanul állnak.
Az alkotófolyamat során újra szeretném gondolni a pajták jövőjét, tiszteletben tartva a népi építészet fennmaradó értékeit. Úgy gondolom, az újraértelmezés nem egyetlen megoldás megtalálásában rejlik, hanem a változás kulcsa, hogy eszközöket adjunk a tulajdonosok kezébe, ezért több alternatív belakási lehetőségből állítanék össze katalógus-szerű gyűjteményt, „étlapot”. Arra szeretnék különböző megoldásokat találni, milyen revitalizációs ötletek, funkciók által lehetne reagálni korunk igényeire, vonzó célponttá alakítani beköltözők számára a települést és erősíteni a kialakuló helyi közösséget. Célom a pajták egyszerű formáját, tömegét a legkülönfélébb módon belakni, felsorakoztatni variációkat, kísérleti elképzeléseket.
Vajon hogyan érdemes kialakítani egy lakóházat a beköltözni vágyó család számára? Milyen szálláshelyre lenne szüksége a Mária úton megpihenő zarándoknak? Miként lehetne kialakítani a közösség tevékenységeinek teret adó kultúrházat?
Brahms Variációiban eltérő karakterű tételekben dolgozott fel egy Haydn-témát – közel száz évvel a mű megszületése, majd letűnte után. Vajon lehetséges-e hasonló variációs gazdagsággal nyúlni a pajták épített örökségéhez?
Azt remélem, hogy az eltérő ötlet-felvetésekkel, tervezési megoldásokkal sikerül bemutatnom az elhagyatott pajtákban rejlő lehetőségeket.
szerző
-
Tóth Dóra Zsófia
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
konzulens
-
Kronavetter Péter
egyetemi adjunktus, Középülettervezési Tanszék