Határ/tér

Mit lehet kezdeni egy olyan faluval, amelynek talán egyetlen érdekessége a településszerkezetben rejlik, ami viszont mára funkcióját vesztette. A helyiek egyre kevésbé foglalkoznák már mezőgazdasággal, így nem használják ki a pajtasort, a környezettel való összekötő-védő kapcsolata pedig megszűnt. A műemléki védettség alatt álló település talán nem a Balatonfelvidék legfrekventáltabb helyén fekszik, nem övezi dombos szőlővidék és jó termőföld és egyre inkább elnéptelenedik. Mi a jövője egy ilyen településnek az elvárosiasodó társadalomban?

Divatossá vált a térségben az ezekhez hasonló pajták átalakítása szálláshellyé, amely a néhány éjszakás turizmust fokozza a falvakban. Ennek a rétegnek az itt tartózkodása egyrészről sok családnak a megélhetését biztosítja, ugyanakkor sok konfliktust is ébreszt. Ha a helyiek nem érzik a sajátjuknak a falut, az az elnéptelenedéshez vezet. Dolgozatunkban vizsgálnánk a turisztikai célú hasznosítások helyességét, ugyanakkor célunk, hogy feloldjuk azt az ellenmondást, amely a falu 80 lakosa és a megváltozott életmód miatt kihasználatlan, hatalmas méretű kiszolgálóépületek között feszül.

A pajták hasznosításának első lépése a teljes falu átfogó jövőképének kialakítása. Ha egy új funkciót adunk a pajtáknak, azzal kiknek segítsünk? A kevés állandó lakosnak, akiknek például nincs közösségi terük a falu egyetlen keskeny utcáján, az ideérkező nyaralókat, vagy a táj miatt érkező hétvégét itt eltöltő turistákat?

Esetleg van-e olyan globális funkció, ami összeköti az összes épületet és az egyén, illetve a falu számára is hasznos tud lenni, megtartva a falu egységességét vagy szinguláris problémákra választ adva, típusmegoldásokat, modulokat létrehozva lehet megújítani a pajtákat?

szerzők

• 
  Kálmán Erik
  Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
  alapképzés (BA/BSc)
• 
  Zacher Márton
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Nagy Márton
  docens, Lakóépülettervezési Tanszék