Co-Cial Housing

Co-cial Housing

A közösség erősebb, mint az egyén. Rengeteg problémára találhatunk megoldást, kérhetünk segítséget, kérdésekre találhatunk válaszokat, ha van egy minket körülvevő közeg. Éppen ezért gondoljuk azt, hogy a szociális lakásokra nem különálló egységekként, nem csupán építészeti feladatként, hanem társadalmi kérdésként kellene tekinteni. A szociális bérlakásban élők számára építő jellegű, motiváló erejű lehet hasonló helyzetű emberekkel közösségi tereket létrehozni, megosztani. Ezért gondoljuk, hogy jobb eredményt érhetünk el, ha a szociális lakások tervezését kombináljuk a cohousing alapelveivel és ötleteivel, vizsgálva a társas nézőpontokat, fókuszálva a közösségi igényekre. És melyek ezek a közösségi igények? Hány fő számára élhető egy ilyen környezet? Milyen szempontok alapján alakul ki a „Co-cial Housing” lakóközössége? És miért nem terjedt még el a kezdeményezés Magyarországon? A kevésbé nehéz helyzet miért nem elég nehéz? Miért ilyen bonyolult itthon szociális lakáshoz jutni? Miben azonosak a vizsgált csoportok és mikben térnek el igényeik?

Többek között ezen kérdésekre is keressük a válaszokat dolgozatunkban, építészeti megoldássémák segítségével, melyeket művészeti alkotás formájában fogalmazunk meg. Azért nem egy szokványos tervrajz elkészítése mellett döntöttünk, mert úgy gondoljuk, hogy az érintett társadalmi csoportok igényei hasonlóak, tehát létre lehet hozni olyan megoldásmodulokat, melyeket formálva a probléma minden területe lefedhető. Az egységeket, illetve ezek variációit jelenítjük meg az alkotásban. Ahhoz, hogy ezt megalapozzuk, kutatjuk mind a szociális lakásokat, mind a cohousingokat, leginkább külföldön, összehasonlítva hazai példákkal. Közös munkánk azért izgalmas, mert két különböző perspektívából vizsgálja a témát; egy szociológus és egy építész hallgató által.

szerzők

Kovács Orsolya
Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
alapképzés (BA/BSc)
Kenesei Anna
Egyéb hazai egyetem

konzulens

Dankó Zsófia
egyetemi adjunktus, Lakóépülettervezési Tanszék