Váltó

A nagykátai helyszínbejárás alkalmával volt alkalmunk körbejárni az iskolaudvart, megismerni a tervezési területet, illetve kialakultak saját benyomásaink az udvar tereiről, használhatóságáról. Első sétánk alkalmával megfigyeltük, hogy a sportpályákon és a lebetonozott területeken kívül – az iskolaépület mögötti területen – viszonylag nagy, kihasználatlan zöldterület fekszik, amelyen megfelelő arányban oszlanak el a benapozott, illetve a fák által árnyékolt részek. Szembetűnő volt még számunkra, hogy az iskolaudvar méreteinek ellenére, néhány padot leszámítva, nem rendelkezik elegendő ülőhellyel.

A tervezési helyszín szemrevétele után alkalmunk nyílt beszélgetni az iskola hetedik és nyolcadik osztályos tanulóival, illetve néhány pedagógussal. Egy játék során a tanulók azt a feladatot kapták, hogy helyezzenek el színes szalagokat az iskolaudvar területén, annak megfelelően, hogy az udvar egyes részei közül melyik a kedvencük, melyiket kedvelik, és melyik az, amelyik számukra kevésbé kedves. Meglepetten tapasztaltuk, hogy az iskolaépület mögötti zöldterület a legtöbb diák számára a kevésbé kedvelt területek közé tartozik. A pavilonnal kapcsolatos ötletelgetéseket, illetve a játékos igényfelmérést követően kicsit kötetlenebb környezetben beszélgettünk néhány nyolcadik osztályos diákkal, akik elmondták, hogy valójában nem használhatják a hátsó udvarrészt a szünetek alatt, csak a betonozott területet, az elülső, kisebb zöldfelületet, illetve a sportpályákat. Alapvetően ez a pedagógusok szempontjából könnyebbség, hiszen így jól látható helyeken vannak a gyermekek.

Ökopavilonunkat többek között, a terület legszembetűnőbb problémájára reflektálva alkotják meg, ami a hatalmas zöldfelület használaton kívülisége. Nevét egyrészt funkciója ihlette — váltani kíván az eddig elzárt hátsó udvar kihasználatlanságán —, de a formájára is hivatkozik, váltakozva jelennek meg benne a fedett-fedetlen, illetve nyitott-zárt terek. A diákok fejlődését szolgálja, hogy a pavilon tere, anyaga és működése, valamint az őt körülvevő tér is elősegíti a környezettudatos szemlélet kialakítását.

A diákok fő tartózkodási helyére, a sportpálya melletti kisebb füves területre nyitott közösségi teret tervezünk, moduláris kültéri bútorokkal. A területet ilyen módon újragondolva kisebb-nagyobb csoportokban tudják majd használni. A fő tömeg egy több közösségi magot felölelő pavilon. Az egyik mag, egy kisebb fedett lelátó, a megnyitás szerepét tölti be, amit a terület sportpályák felőli oldalán való elhelyezéssel érzékeltetünk — funkcionálisan ezekhez tartozik, viszont a hátsó udvar füves területébe türemkedik bele, ezzel kapcsolatot teremtve a kettő között. A másik mag a kültéri oktatásra és kötetlen filmnézésre is alkalmas szabadtéri tanterem. A gyerekek szellemi és szociális fejlődésére is figyelve egy fedett-nyitott, közösségi tér létrehozásával adunk választ az udvar elzártabb zugainak használatára. A pavilonon belül, mozgatható falelemekkel, kiscsoportos foglalkozásokra is alkalmas fedett, privátabb terek kialakítására is adunk lehetőséget.

szerzők

• 
  Schlachter Kincső
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Lakatos Fanni
  Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
  alapképzés (BA/BSc)

konzulens

• 
  Jancsó Miklós
  egyetemi docens, Lakóépülettervezési Tanszék