Papillon
A városokban, hatalmas beépítetlen tereken, betonnal és aszfalttal burkolt felszíneken a hőmérséklet sokkal nagyobb mint az érintetlen területeken és ez nem csak a globális felmelegedéshez járul hozzá hanem számtalan faj kiszorításához is. A madaraknak és a rovaroknak egyre kisebb és kisebb élettér marad. A városok szén-dioxid kibocsátása és az üvegházhatáshoz való hozzájárulása miatt jelen állapotuk változására van szükség. A bolygónk biológiai diverzitása olyan mértékben csökken, hogy az elkövetkező 100 évben akár egy millió faj is eltűnhet ha nem teszünk valamit a fennmaradásuk érdekében. [1] Tatabánya Fő-tere egy kevés növényzettel és annál is kevesebb árnyas területtel rendelkező tér. A Papillon az emberek, madarak és a rovarok együttélésének lehetőségeit vizsgálja egy közös térbe helyezve őket. A Papillon otthont ad számos növénynek, cserjének és virágnak amelyek nagy számban csökkenthetik a globális felmelegedés hatásait, azonban már egy kis léptékű pavilon részeként is helyet adnak számos fajnak és teret biztosítanak ezek együttes szimbiózisának. A Papillon egy olyan városi vásári építmény amely egy tradicionális épület elemeit értelmezi újra, miközben felhívja a figyelmet a fajok közötti kölcsönös törődés jelentőségére egy környezeti konfliktusokkal teli században. A pavilon földdel érintkező része egy beton alapozás, erre épülnek rá a rácsszerkezetű falak amelyeket szövet tető borít. A pavilon tetejét alkotó kifeszített szövet egyszerre biztosít árnyékot és öntözi a pavilon növényeit. A falakban található mésszel borított pelletek talajt és tápanyagot is biztosítanak a pavilont befedő, burjánzó növényzet számára. A Papillon fenntarthatóbb jövő képének a lehetőségeit tárgyalja amelyben az emberi behatás csökken, a természet és az élővilág nagyobb teret kap.
[1] 2020 WWF-World Wide Fund For Nature: How many species are we losing?
szerző
-
Hábetler Leona
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
