Novocomum. Forradalmi újítás az olasz racionalizmus kezdetén.
Novocomum. Forradalmi újítás az olasz racionalizmus kezdetén.
Giuseppe Terragni az olasz racionalista építészet egyik fő képviselője. Építészetét a monumentalitás, szimmetria, az aránytalanul nagy terek, átláthatóság, hatékonyság, célszerűség és a tisztának vélt "új szellem" jellemzi.
1926 decemberében, egy hónappal diplomája megszerzése után barátaival együtt megalkotja a Gruppo7 oalsz racionalista csoportot, melynek fő törekvése a modern építészet és a klasszicizmus nemzeti értékeinek egységbe foglalása:
" Múltunk és jelenünk nem összeegyezhetetlen. Nem tagadjuk meg hagyományaink örökségét. Olyan hagyomány ez, amely önmagát alakítja, feltáruló távlatai pedig csak kevesek számára nyílnak meg."-írták magukról.
24 évesen, 1928-ban Terragni megalkotja Olaszország első modern épületét, a Novocomumot. Forradalmi újítás volt. Igaz itt még csak a külső formavilága, a tömegalakítás volt újítás, de így is nagy botrányt kavart az építési hatóságnál. Az ötszintes, szimmetrikus épület sarkai a klasszikus felfogással ellentétben drámaian le vannak vágva és üveghengereket tárnak fel. A harmadik szint erkélysora, a második szint tömege és a befészkelő üveghengerek játékát az orosz konstruktivizmushoz kapcsolják. A kompozíció egészét a kiugró legfelső szint masszív tömege zárja le mintegy keretbe foglalva az épületet. Egyes források szerint Goloszov Zujev Munkásklubja (1926-28) a comói apartman-ház előképe.
Terragni munkásságát jelentősen meghatározta Le Corbusier, Muzio munkássága. Fogékony volt az európai építészet újításaira, és figyelemmel kísérte az orosz konstruktivizmus előrelépéseit. Kérdéses, hogy abban az időben Terragni milyen gyorsan értesülhetett az orosz konstruktivizmus újításairól.
Míg a Novocomum csak a tömegalakításban volt újító szellemű, későbbi apartman-ház és bérház terveiben már a belső téralakítás is a modern szellemet követte. A Casa Rustici homlokzati síkra helyezett hídjai, teraszai vagy a Casa Rustici Comolli homlokzati síkjának horizontális kapcsolata a környezettel, a szokásostól eltérő térrendezés már teljesen megújította az akkori bérházak szerkezetét, térrendszerét és tömegét. Így kialakult a modern bérház.
