FUNKCIÓ, FORMA, KONTEXTUS - ADALÉKOK LÉSTYÁN ERNŐ TRANSZFORMÁTORÁLLOMÁSAINAK MAI ÉRTELMEZÉSÉHEZ

Dolgozatom Léstyán Ernő, Ybl Miklós-díjas építész által tervezett, a 60-as és 70-es években épült Csarnok téri, Dob utcai és Katona József utcai transzformátorházait elemzi. Munkám első felében bemutatom és összehasonlítom a transzformátorállomásokat az eltérő helyszínek és adottságaik, az építészeti koncepció, a megvalósult épületek és azok működése szempontjából, majd kísérletet teszek az értelmezésre a következő kérdések mentén. Miért számítottak ezek az épületek a saját korukban egy új felfogás úttörőjeinek? Miért van ma ezeknek a trafóházaknak a köztudatban negatív megítélése? Miért tartja az építész szakmai konszenzus ezeket ennek ellenére a mai napig értékes épületeknek, az „egyszerű mértéktartás és nagyvonalúság” példáinak? Mi lehet ezeknek az épületeknek a jövője? Ezen kérdések megválaszolása céljából elemzem az állomásokat saját koruk, illetve napjaink felfogásának kontextusában, összehasonlítom őket más korszakbeli, városi környezetben elhelyezkedő ipari épületekkel, s mindezek alapján értékelem mai jelentőségüket.

Főbb források:

Arnóth Lajos (1970): Megjegyzések a transzformátorállomás kapcsán. Magyar építőművészet, 19. évf., 3. sz., p. 30-31.

Bajnay László (1966): Budapest, Csarnok téri transzformátorállomás. Műszaki tervezés, 6. évf., 4. sz., p. 4-7.

Léstyán Ernő (1970): Erzsébetvárosi transzformátorállomás, Budapest VII., Dob utca. Magyar építőművészet, 19. évf., 3. sz., p. 30-31.

Léstyán Ernő, Bajnay László (1966): Transzformátorállomás, Budapest. Magyar építőművészet, 15. évf.,1. sz., p. 32-37.

Vukoszávlyev Zorán (2019): Mai szemmel: erzsébetvárosi trafó a Dob utcában, Budapesten (1969). Metszet, 2019, 1. sz., p. 13.

Vukoszávlyev Zorán (2019): Mai szemmel: Trafó, Budapest: 1965. Metszet, 2013, 1. sz., p. 11.

szerző

• 
  Léstyán Enikő
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Szabó Levente
  egyetemi tanár, Középülettervezési Tanszék