VisszaTÉRés
visszaTÉRés
Székesfehérvár központja kiemelt, és töretlen figyelmet élvez, azonban a település egy másik, korábban igen fontos városrésze mára feledésbe merült. A napjainkban már használaton kívüli Széphő ipari területe több, üresen álló, elhagyatott épületet tartalmaz, melyeket lassan visszahódít a természet.
“Az emberek nélkül az épület nem több, mint egy emlékekkel telezsúfolt múzeum” hangzik az idézet J.R. Wardtól.
Az említett idézet megerősít abban a gondolatomban, hogy ezeknek az épületeknek igenis szükségük van a figyelemre, hiszen a város múltját idézi, illetve a jövőre nézve sok, egyelőre még kiaknázatlan lehetőség rejtőzik bennük.
A telepen uralkodó légkör jelenleg az ódon épületek miatt túlságosan zord, nyomasztó, azonban úgy vélem, ezt valamilyen módon lazítani, oldani lehetne, hogy minél barátságosabb, kellemesebb hangulatot nyújtson a látogatók és a helyiek számára egyaránt.
A pakuratárolónak egy számomra érdekes egyedi jellemzője, hogy egy úgynevezett védőfal veszi körül mely olyan érzést kelt bennem, mintha az ipartelepen belül egy saját kis elszeparált szférát alkotna.
A jelenlegi egyetlen bejutási lehetőség egy szűk nyílás, mely utal az épület környékén is megjelenő elszigetelődésre a hétköznapoktól.
A tartály belsejébe belépve annak zártsága és üressége önmagában is egy különleges, szokatlan hangulatot teremt.
Úgy gondolom, ezt a sejtelmességét kell megőrizni, de az új funkcióval a teret életre kelteni.
A tér által előidézett atmoszférából következik az épület lehetséges új funkciója is, mely egy komplex, formabontó közösségi hely, egy kávézóval kiegészített könyvtár és könyvesbolt, mely képes lenne megtartani, és vissza is tudná adni a korábban jellemzett légkört.
Ezek alapján a program célja nem csak az épület visszahozása a köztudatba, hanem az olvasás és a társadalmi értékek megőrzésének szimbóluma is.
szerző
-
Jusztin Fanni
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
