ANYAGVÁLTÁS

Jelenleg számtalan elhagyatott ipari örökségnek nevezhető terület áll rendelkezésünkre, melyeket az egyre növekvő városaink körbe nőttek. Ezen folyamat következtében az egykori városhatárról, annak belső részére kerültek, így korábbi határhelyzetük és eredeti funkciójuk megszűnt. Napjainkban ezen övezetek titkos területi tartalékai városainknak. Egy részük elhagyatottan áll, ismeretlen vakfoltként a város szövetében, mint projektünk tárgya a székesfehérvári távhő (Széphő) területe. Más esetekben spontán vagy direkt módon újrahasznosították ezen területeket, mint a kőbányai Ganz gyár területét, ahol piac működik, vagy az egykori Dunaparti teherpályaudvar területét, ahol a MÜPA, Nemzeti Színház, számos lakó és iroda épület áll napjainkban.

A fehérvári Széphő területe egy funkcióját vesztett ipari terület, ahol a terek funkcionálisan a technológiának és az anyagnak (pakura) voltak alárendelve. Az ember ezekben a téri helyzetekben másod vagy harmadlagos pozícióban helyezkedett el.

Projektünk célja, hogy az embert tegye az első helyre és számára értelmezze, megnyissa ezeket a téri szituációkat. Kutatásunk alapja, hogy érdekes téri helyzeteket keressünk, értelmezzük őket, az ezekből levont tanulságokat felhasználva kisebb beavatkozásokat hajtsunk végre. A fókuszunk középpontjában a Széphő területe áll mint egy zárt világ, azon belül egy másik félig nyitott világ áll, az egykori köralapú pakura tároló tartály és az azt határoló négyzetes alaprajzú védő fal. Számunkra ez a téri és formai helyzet nagyon inspiratív. A kör számtalan kultúrában a felsőbb tökéletesség szimbóluma, amely egy idea és ennek kivetülése az ezt körülvevő szabályos négyzetes alapú betonfal. Ez számunkra Platón idea tanának egy véletlen építészeti manifesztuma. Tehát ez egy feltételezett tökéletes téri világ, amelyből sugár irányba kifelé haladva egy egyre rendezetlenebb univerzum tárul elénk.

Projektünk nem kíván konkrét funkció javaslatot adni a székesfehérvári távhő erőmű és környezetének területére, inkább kisebb léptékű, az építészet és művészet határterületén lévő beavatkozásokat céloz meg, amelyek izgalmas téri helyzeteket, határhelyzeteket kihasználva próbálják kinyitni ezen zárt területet a város számára, abban reménykedve, hogy ez jó táptalaja lehet egy későbbi diskurzusnak a terület jövőjéről.

szerzők

• 
  Paragi András Bence
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Révész Tamás Ákos
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Balázs Mihály
  egyetemi tanár, Középülettervezési Tanszék