Emlékezet síkjai

Egy történelmi múltú épület, egy erős karakterű alkotó, egy építészeti installáció, egy művészeti kiállítás. A tervezési feladatnak kettő alappillére van. Egy meghatározó múltú templomtér, és egy kivételes tehetségű művész hagyatéka. A Kiscelli Múzeum épületének története egészen a 18. századig nyúlik vissza. Múltunk harcai sajnos nem kerülték el. Súlyos károk érték, romos állapota miatt felújításra szorult, több alkalommal változott funkciója is. A megpróbáltatások ellenére sikerült megőriznie karakterének meghatározó magját, és fenntartania melegséget árasztó hangulatát, ahová az ember mindig szívesen térne vissza. A múzeum hatalmas, tátongó templomtere és annak nehéz, robusztus falai az összes látogatóra katartikus hatást gyakorolnak. A múlt jelenléte minden építőkövében erősen érezhető. Ország Lili kivételes tagja volt a magyar képzőművészetnek, nem követte a tradíciókat. Alkotásaival az emberi emlékezet síkjait elemi részeire bontotta, majd az általa létrehozott környezetben illesztette össze újra azokat. Legyen szó akár térbeli vagy időbeli kiterjedésről, ösztönös érzékenységgel tudta megfogalmazni ezek mélységét. Képes volt mind a saját, mind a zsidó közösség egy egész generációt meghatározó múltját interpretálni. Alkotói tehetségének magas színvonalára utal, ahogyan az elemi síkok rétegelésével játszik, ezzel asszociációs lehetőséget biztosítva a nézőnek. “Ahogyan a történelem rakja egymásra a rétegeit, úgy én a falakra bizonyos rétegeket rakok fel.” - mondta egy interjújában Lili. Első ránézésre nagyon eltérőek egymástól. Mégis feltehetjük a kérdést, hogy létrehozhatjuk-e egy egyszeri, sajátos értelmezését Lili alkotásainak a templom terének adottságainak felhasználásával? Hogyan kapcsolhatnánk össze a kettőt az építészet formai eszköz palettájával, hogy egymást erősítsék? Célunk egy olyan installáció kialakítása, ami összeköti a kettőt, és a másik lététől függővé teszi a teljes élmény befogadását a látogató számára. Szeretnénk kimozdítani Lili alkotásait a keret által behatárolt síkból, kihelyezni a térbe, hogy erősíteni tudjuk az asszociációs folyamatot. Szeretnénk a képek játékos rétegzettségét kiterjeszteni, a tartalom minél szélesebb spektrumon történő felsejlését előidézni, és a jelentések átfedettségének sokszínűségét kihangsúlyozni. “Ez az én labirintusom, ezen végig kell mennem, s én úgy megyek rajta végig, hogy megfestem. Borzalmas kín, de itt nem lehet megalkudni…ezt be kell járni.” (Ország Lili)

szerzők

• 
  Nagy Janka
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Ács Zsófia
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Fazekas Katalin
  egyetemi adjunktus, Középülettervezési Tanszék