egyszerű jelenlét - fókuszban a veszprémi Szent Mihály főszékesegyház kortárs felújítása

A huszonegyedik században jelentkező kihívások, problémák új szemléletmódot kívánnak a kor emberétől, így az építészetről gondolkodóktól is. Ennek egyik elemeként, a már meglévő épületállományunk méltó fenntartása és kortárs igényekkel átszőtt újraértelmezése egy olyan kérdéskör, melynek részletekbe menő megértéséhez szerteágazó diskurzuson és kompromisszumokon keresztül vezet az út. Kiváltképpen izgalmas a kérdés, ha a tárgyalt mű egy, a történeti értéke mellett a használó közösség kollektív emlékezetében is jelentős szerepet betöltő műemlék épület. A téma aktualitását számomra a veszprémi Szent Mihály főszékesegyház felújítása körül folyó diskurzus jelenti, mely egyedi, ám nem előzmény nélküli az átalakuló nemzetközi és hazai műemlékvédelmi gyakorlatban, kifejezetten a szakrális funkciójú épületeket vizsgálva.

Az elmúlt időszakban több építészet-fókuszú, érzelem-vezérelt vagy éppen műemlékvédelmi indíttatású írás is született a témában, mely felkeltette az érdeklődésemet. Ezen írások által tárgyalt szempontok rendszerezése és a hozzájuk kapcsolható szakirodalom – továbbá hazai és nemzetközi példákon, valamint a CZITA építésziroda tervein keresztül történő – vizsgálata képezik a dolgozatom gerincét, a helyszíni bejárásaim és a tervezőkkel folytatott beszélgetés mellett. A veszprémi példa egyrészt tipikusnak mondható, ugyanakkor legalább három egymástól részben független, részben egymással összefüggő megközelítés izgalmas metszéspontjaként is értelmezhető.

Az egyik ilyen az örökségvédelem változásban lévő, a korábbi chartákra alapuló, dogmatikus elvek megkérdőjelezéseiből is tükröződő szemléletváltozásaiból összeálló diskurzus. A másik a mindenkori használók, a közösség igényei, azok artikulálása és figyelembevétele egy-egy ilyen horderejű átépítés során. Végül a harmadik a tervezői szemlélet, felfogás és gyakorlat sajátos, belső mozgatórugói, amelyek a kortárs hazai és nemzetközi építészet kontextusában vizsgálandók.

E három szempontrendszer, és a veszprémi székesegyház megújításában tetten érhető sajátos egymásrahatásaik elemzése dolgozatom legfőbb célja. Feltételezem, hogy mindezek mélyebb, együttes átlátása és e részben közérthető, részben szakmai szempontokkal kapcsolatos többirányú kommunikáció vezethet az épületben felfedezhető látszólagos ellentmondások feloldásához, az ilyen és ehhez hasonló beavatkozások megértéséhez.

fontosabb források:

Pál Anikó – Papp Róbert – Csanád Bálint: A Szent Mihály- főszékesegyház belső átalakítása. Mérnök Újság, 30. évf., 2023/8-9, 36-38.

Cságoly Ferenc: Műemlékvédelem – kérdések és felvetések. Építés – Építészettudomány, 45 évf., 2017/1-2, 19-30.

Vukoszávlyev Zorán: Dümmerling’s Guiding Manual for Transformation of Sacred Spaces: A Central-East-European Approach in an Atheistic Political Environment after WW2. Actas de Arquitectura Religiosa Contemporánea, 2020/6, 144-155.

szerző

• 
  Mantuano Eszter
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Szabó Levente
  egyetemi tanár, Középülettervezési Tanszék