Helyi távlatok – Szlovén kortárs regionalizmus az Arrea stúdió munkáinak tükrében

A nyár folyamán néhány napos utazást tettem Szlovéniában elsősorban az Arrea stúdió épületeire fókuszálva. Munkáik koncepciója a helyből, annak kontextusából táplálkozik, a múlt örökségét értelmező módon gondolva, formálva tovább. A regionalizmus fogalma és az ennek jegyében azonosítható építészeti irányzatok korántsem új keletűek, és hazánkban sem ismeretlenek. Miért releváns mégis ma Magyarországon egy szlovén iroda munkássága kapcsán a regionalizmus témakörével foglalkozni?

Egyrészről határozottan érezhető egyfajta útkeresés a hazai szcénában a történeti örökséget illetően. A kívülállók és az építészek között, de a szakmai fórumokon belül is szélsőséges álláspontok jelennek meg egyes korok, alkotók épületeinek mai értékét illetően. Az Arrea stúdió portfóliójának fontos részét képezik a felújítások, bővítések; projektjeik között városi palota, vár, és hagyományos lakóház is található. Ezek megismerése tanulságokkal szolgálhat a magyar épületállomány egyre aktuálisabbá váló megújítása tükrében is.

Másodsorban Szlovénia földrajzi és társadalmi helyzete hasonló a magyarhoz, így a szerkezetek, anyagok terén közvetlen előképként hasznosítható. A magas minőségű osztrák, svájci és portugál kortárs építészet eltérő környezetre épül, így e minták adekvát konstrukcióinak átültetésével éppen a helyi adottságokhoz való kapcsolódásuk, vagyis a regionalista szemlélet legfontosabb eleme vész el. Persze a szlovén domborzati viszonyok és egyes régiók (a mediterrán délnyugati és az északi alpesi vidék) jellemzői nem azonosak a magyar körülményekkel, így itt is értelmező kritikával célszerű levonni a tanulságokat. Mégis, több a közös a két ország morfológiai, kulturális, történeti, gazdasági adottságaiban és lehetőségeiben, mint amennyi a különbség.

A tanulmány két részből áll. A kontextust értelmező „fogalomtár” az ország és az építészeti szcéna ismertetését, az Arrea stúdió rövid bemutatását, illetve a regionalizmus fogalmának összegző áttekintését adja. Ezt követően öt szempont – történeti örökség, táj és épület, lépték, anyaghasználat, progresszív megoldások – szerint vizsgálom a regionalista szemlélet megjelenését az iroda munkáiban. A választott projektek jellemzően kis vagy közepes léptékű középületek, szerepel köztük felújítás, hozzáépítés, és új konstrukció is, a munkák magas színvonala azonban mérettől és helytől független. Milyen összetevők teszik a szlovén regionalizmust nemzetközi minőségű építészeti jelenséggé? Ezt a kérdést vizsgálom dolgozatomban.

A képeken szereplő épületek:

Zeneiskola és helytörténeti múzeum, Ormož / Könyvtár, Ravne na Koroškem

Hostel, Ravne na Koroškem / Óvoda, Bohinjska Bistrica

Mindegyik felvételt a szerző készítette.

Főbb források:

Marusa Zorec: Archives 8: Marusa Zorec. A Coruña: C2C, 2022.

Jeff Bickert (ed.): Unveiling the hidden: arrea architects. Ljubljana: MAO, 2018.

Matevž Čelik: New Architecture in Slovenia. Bécs: Springer, 2007.

Miha Dešman (ed.): Five years of Slovene architecture. Architect’s Bulletin 192, 2012/10.

Oto Luthar et al: The Land Between. A History of Slovenia. Frankfurt: Peter Lang, 2013.

szerző

• 
  Érsek Máté Attila
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Szabó Levente
  egyetemi tanár, Középülettervezési Tanszék