A berlini fal jelenideje - Folyamatszerűség mint az egykori fal mindenkori sajátossága

A berlini fal építése, fennállása és „leomlása” is mindenki számára ismert, történelemkönyvek lapjain is dokumentált jelenségek. A falból, mely 1961-től 1989-ig kettészelt egy világvárost 155 kilométer hosszúságban, mára csupán 2 kilométernyi, nem összefüggő falszakasz maradt meg fizikai valójában. A maradványok sokszor, mint fosszíliák bukkannak fel szerte a városban, olykor bármiféle kontextus nélkül, olykor nagyon is tervezett emlékezetpolitikai dramaturgia részeként. A fal története akár befejezettnek is tűnhet, azonban a nyári tanulmányutam során megvizsgálva a mai Berlint, és a fal egykori nyomvonalát, annak hol erősebben, hol haloványabban észlelhető, különféle műfajú lenyomatait, ezzel a kijelentéssel ellentmondó következtetésekre jutottam. Úgy tűnik számomra, hogy a fal nagyon is élő, mind fizikai valójában, mind a városi tér használati módozataiban folyamatszerű jelenségek tárháza.

A fal építésekor és fennállásakor is egy folyamatosan változó struktúra volt mind térben, mind időben, azonban ezek a folyamatok nem szűntek meg az 89-es leomlással, sőt, az évtizedek alatt beépülő senkiföldje egykori holt tereinek megszűnésével sem. A fal továbbra is élő része a városnak, azonban sokkal inkább memorial landscape, egyéni és kollektív, hivatalos és spontán emlékezetaktusok legkülönfélébb színtere. 2023 nyarán az egykori fal nyomvonala mentén tett látogatásomkor a városi és társas interakciók teljes spektrumát megtapasztalhattam, mely jól szemlélteti a fal ma is élő, dinamikusan változó jelenét a városban. Az egykori halálsáv az új beépítéseknek köszönhetően ma már alig észlelhető, kívülálló szem sokszor a nyomára is nehezen lel rá.

A fal folyamatszerűsége mindenkori sajátosságának tűnik, mely mind urbanisztikai, városhasználati, mind emlékezetpolitikai vagy éppen a vele kapcsolatos művészeti projektek vonatkoztatásokban fellelhető. A fal tovább élését számomra mindennél mélyrehatóbban bizonyítják az idén nyáron tapasztaltak. Dolgozatomban arra teszek kísérletet, hogy bemutassam a berlini fal paradox módon alapvető jellegzetességét, annak folyamatszerű, folyton változó karakterét.

Bibliográfia:

Sonnevend Júlia: Határok nélkül - A berlini fal ledöntésének története a globális médiában. Budapest: Corvina Kiadó, 2018

Gyürki-Kiss Pál: A berlini Fal. mint az emlékezet helye. 2008

Márton László: Berlini évszakok. Ősz. A Fal. Jelenkor, 1998 / 12.

Kukorelly Endre: Édes Kelet-Berlin, szívközép. Magyar Lettre Internationale, 1996 / 22.

szerző

• 
  Farkas Anna Barbara
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Szabó Levente
  egyetemi tanár, Középülettervezési Tanszék