Francesca Torzo építészete Peter Zumthor szűrőjén keresztül

Mintha ezt már láttam volna valahol – jut eszünkbe számos épület, táj, vagy téri helyzet láttán.

Persze vannak ennek a gondolatnak negatív vetületei, viszont amikor egy régi téglafal, esetleg

egy hétköznapi vaskorlátról eszünkbe jut gyermekkorunk kedvenc búvóhelye nagyszüleink

kertjében, vagy az erdőben talált elhagyatott turistaszálló, egészen más hatást gyakorol ránk

egy építmény. Építészként pedig – ha tudat alatt is - ezen élmények visszaadására is törekszünk.

Nemrégiben találtam rá az olasz építésznő, Francesca Torzo munkásságára, aki különös

gondossággal alkot olyan épületeket, melyek egyszerre mutatják be az adott hely évszázados

rétegeit, az építész saját gyökereit és hagynak egy lenyomatot a jelenről az utókor számára. Az

általa tervezett Hasselt-i Z33 múzeumról egyetlen részletfotó is hosszas nosztalgiázásba

kergetett, amivel minden bizonnyal elérte célját.

Torzo pályafutásának tanulmányozása során feltűnt Peter Zumthor neve, kinek irodájában

egyetemi tanulmányai után dolgozott. Ezen évek hatása is érződik Torzo munkáin, ezért

dolgozatomban kettejük építészetének és az emlékezethez való hozzáállásuknak párhuzamait

szeretném bemutatni. Célom, hogy megmutassam az egyéni emlékekből és a kollektív

emlékezetből eredő elemeket a terveiken, és hogy miként interpretálják saját emlékképeiket

egy-egy épületbe.

Főbb források:

Kenneth FRAMPTON: A modern építészet kritikai története, TERC Kiadó, 2009

Peter ZUMTHOR: Thinking Architecture, Birkhauser, 2006

Francesca TORZO: An atelier, Hasselt, Francesca Torzo Architetto, 2012

Francesca TORZO: Notes on cities and place, Francesca Torzo Architetto

szerző

Zsivera Lilla
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés