Regisztráció és bejelentkezés

A hiba esztétikája egy könyvtár kapcsán

A HIBA ESZTÉTIKÁJA EGY KÖNYVTÁR KAPCSÁN

Kutatási témám az előző évben abszolvált komplex tervezési tárgy koncepció alkotásakor került figyelmem előterébe. A terv gondolatisága egy nagyon sokrétű, a művészetben régóta alkalmazott jelenségre, a hibára támaszkodik. A dolgozatban arra a kérdésre keresem a választ, hogy egy olyan környezetben, amikor nincsenek jelen a jól megszokott igazodási támpontok, lehet-e egy ház karakterét adó gondolatmagot más művészeti ágakból alkalmazni?

Egy építészeti alkotás lehet-e több annál, mint ami, vagy ahogy Peter Zumthor mondja egy ház ne legyen több annál, mint ami és hasson az érzékszervekre az illat, tapintás stb által? Művészeti analógiákon keresztül felfedezhető párhuzam erősíti-e a ház hitelességét, intellektuálisan vagy tudat alatt összekapcsolódnak-e ezek a felismerések, amik egy többlet izgalmat adnak.

Korunk a digitális forradalom utáni kor, ez a mindennapjainkat meghatározó digitális világ a kortárs művészeti ágak alkotási folyamatát meghatározza, ám az építészeti alkotásokban mindeddig felületesen jelent meg. Bizonyos zenei alkotások létrehozásának folyamatában régóta szerepet játszik a hiba, vagy a véletlen, amit építészként is alkalmazni lehet a tervezési fázisban, ezáltal az építész kezéből az irányítás kis időre kiesik, így egy általa nem befolyásolt törvényszerűség fog uralkodni. Ez a módszer egy teljesen más esztétikát képes eredményezni, ami eddig rejtve maradt az építészeti alkotások folyamatában.

A digitális művészet kezdetének lehet nevezni, azt amikor '1. Georg Nees 1965-ben Stuttgartban bemutatta a digitálisan előállított képeit. Viszont a véletlent már korábban megközelítette Hans Arp, 1917-ben olyan sorozatot állított elő, amelyet a földre szórt papírdarabok esetleges elrendeződéséből jött létre. Cage és a többiek megtalált dolgokat használnak fel, általuk kitűntetett pontokat hoznak létre, azokat ruházzák fel művészi erővel és vonják be a komponálásba. Azáltal, hogy nem megszokott referencia pontokat alkalmaznak teljesen más lesz a végeredmény, mint egy hagyományos megszokott mű esetében.

Paul Klee gondolatából kiindulva, mely szerint „a művészet hiba a rendszerben“, felmerül a kérdés, hogy a hibát hogyan tudjuk az építészeti tervezés folyamatába bevonni, ha sikerül ezt milyen mértékben tehetjük meg, és mindez, hogy kapcsolódik egy könyvtárhoz?

Bedő László

1.Vera Molnár, Vintage Galéria, Budapest, 2018, 13o.

szerző

  • Bedő László
    Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
    alapképzés (BA/BSc)

konzulens

  • Vannay Miklós
    Tanársegéd, Középülettervezési Tanszék

helyezés

Nem ért el helyezést