Mintakönyvvé váló Nyugat? - Mimikri jelenségek a kortárs építészetben

Mintakönyvvé váló Nyugat?

Mimikri jelenségek a kortárs építészetben

A londoni Tower Bridge, a párizsi Eiffel-torony, a pisai ferde torony, a velencei lagúnák, az Alpok gyönyörű kisvárosa, a budapesti Szabadsághíd – mi a közös bennük? Egyfelől az európai kultúra meghatározó építészeti és történelmi emlékei, de ezentúl összeköti őket még valami: mindegyiknek megtalálható a pontos mása Kínában.

A másolás, utánzás az emberiség történetével egyidős. Ezzel a módszerrel lehet a legjobban tudást elsajátítani, megtanulni új dolgokat. Elődeink az őskorban a természetet másolták, majd minél több mindenre rájöttek, annál inkább kezdtek egymástól is ötleteket „lopni”. Az építészet hosszú története alatt is több filozófiai munka foglalkozott az építészet másoló vagy alkotó mivoltával. Arisztotelész, görög tudós és filozófus, akit a modern európai tudomány atyjaként szoktak emlegetni, már az időszámítás előtti 3. században mimetikus (utánzó) és poétikus (teremtő) művészetekről beszélt. Az építészetet és az ornamentikát, valamint a zenét is a poétikus, vagyis alkotó művészeti ágak közé sorolta. Sőt, az építészetet, illetve magát a teremtő építészt a természettel egyenrangúnak tekintette. „Aki házat épít, az pontosan azt teszi, amit a természet tenne, ha „növesztene” úgymond házakat.”1 Csak, a 17. század végén születtek az első olyan írások, amelyek már az építészetet is a mimetikus, másoló művészetek közé sorolták. Charles Batteux, francia filozófus és esztéta szerint az összes művészetnek, így az építészetnek is lényegi tulajdonsága az utánzás.2 Nem sokkal később, a 18. században Hegel arról írt, hogy a művészet addigra már megvalósította a lehetőségeit, ami után már csak ismételni lehet ugyanazokat. A mimézisben az önmegsemmisítést látta, ami számára a művészet végét jelentette.3

Ha Hegel még ma is élne, és látná a Kínában, valamint a világ déli felén épülő „copycat Architecture” -t 4 (másoló építészetet) vagy éppen az Európa szerte zajló rekonstrukciós folyamatokat, akkor vajon a művészetek poklában érezné magát?

A globalizációnak - és hozzátartozó technológiának - köszönhetően manapság rengeteg információval rendelkezünk a világról. Egymástól - földrajzi értelemben is - távol eső helyeket valós és virtuális hálózatok kapcsolnak össze.

Globalizáció és építészeti másolás: két egymástól látszólag távol álló fogalom, de az építészetnek egy izgalmas szeletében mégis tetten érhető szoros összefüggésük. Dolgozatomban az építészeti utánzás fogalmát körüljárva, a globalizáció hatására megvalósuló kortárs másolás jelenségeit kívánom vizsgálni.

Kiemelt szakirodalmak:

1. Hans Blumenberg: A Természet Utánzása, https://www.scribd.com/document/508738126/Hans-Blumenberg-A-termeszet-utanzasa (utolsó elérés: 2022. 09. 19.)

2. Az építészeti poézis mint mimézis - Puhl Antal DLA filozófia dolgozata https://epiteszforum.hu/az-epiteszeti-poezis-mint-mimezis-puhl-antal-dla-filozofia-dolgozata#d-1 (utolsó elérés: 2022. 09. 19.)

3. . Európai füzetek Első szám: A művészetek vége? Szerkesztette: Perneczky Géza 1999, https://mek.oszk.hu/01600/01654/01654.htm#4 (utolsó elérés: 2022. 09. 19.)

4. Bianca Bosker: Original Copies - Architectural Mimicry in Contemporary China 2013, University of Hawai’i Press

5. kép: https://www.youtube.com/watch?v=XSz4DxMb5oA&t=88s

szerző

• 
  Csanády Anna Dorottya
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Dr. Szabó Levente
  egyetemi tanár, Középülettervezési Tanszék