...és mi lesz a templomokkal?

Hordanak-e a papok farmert?

Szoktak imádkozni a brókerek?

...és mi lesz a templomokkal?

Napjainkban a vallás csökkenő népszerűsége folytán a templomok, szakrális terek használata is háttérbe szorul. A városok sűrűsödő szövete, a profán funkciók egyre agresszívebb helyfoglalása kapcsán a történeti örökség védelme, a felszentelt épületek jövőbeli sorsa egyre több esetben kérdéses. A templomok egy részét ma is számos hívő látogatja rendszeresen. Ezek fennmaradását szűkebb környezetük aktív hitélete biztosítja. Kiemelt építészeti, történelmi jelentőségű építmények esetében a turizmus jelent védelmet. Erősen vallásos nemzetek templomai a szent terek, illetve a máig határozottan jelenlévő egyházkultusz iránti tisztelet által nyernek társadalmi elfogadottságot, garanciát a megőrzésre. Máshol a kollektív emlékezet, az épület generációkon átívelő jelenléte biztosítja annak túlélését.

A városokban a gazdaság és a kereskedelem igényeit kiszolgáló beruházások és átalakítások területigénye egyre jelentősebb. Az értékes belvárosi telkeken álló, profitot nem termelő épületek a befektetők számára vonzó, kihasználatlan területet, beavatkozási lehetőséget jelentenek. Munkánkban e tendencia morális olvasatával foglalkozunk.

A materiális gyarapodást a jólét alapjának tekintő 21. századi kultúra fókusza a spirituális terek szellemi értéke felől kevéssé jövedelmező működésük felé fordul. A templomok, vallási közösségi házak urbanisztikai jelentősége abban áll, hogy a hiten alapulva, ennek folytán részben kötött keretek között ugyan, de mégis lehetőséget adnak találkozások, kapcsolatok kialakulására.

Ezek a kérdések merülnek fel a sűrű belvárosi környezetben álló Szervita téri Szent Anna templom esetében is. Az 1700-as években épült rendházat a második világháború után fokozatosan elbontották, helyére telefonközpont, majd vendéglátó funkció, szálloda települt. A teret a tavalyi évben elkészült Szervita Square Building uralja, mely elsődlegesen irodaházként működik. Belső átriuma zárt, járókelők számára csupán az épület előtti padok, és a zöldterületek peremei szolgálnak ülőfelületként, városi térként. Ezzel alkot kontrasztot a templom: reprezentatív, történetileg gazdagon rétegezett beltere mindenki számára látogatható.

Milyen sors vár a szerviták egykori templomára?

Mik a szakrális épületek funkcióváltásának társadalmi és vallási eszközei, korlátai?

Kerülhet profán funkció a felszentelt terekbe?

Munkánk célja konkrét válaszok keresése helyett a megfelelő kérdések megalapozott feltevése.

szerzők

• 
  Sásdi Nóra
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Papp Dorina
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Érsek Máté Attila
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Fábián Gábor
  adjunktus, Exploratív Építészeti Tanszék