Szűrlet
Az ember pillanatról pillanatra a körülötte lévő világot igyekszik felfedezni, megérteni. Az ismeretlen, teljességében megérthetetlen tér üres vászonként terül a megfigyelő elé. Ahogy e vásznon árnyékok hada csap össze egymással és alkotnak együtt újabb és újabb kompozíciókat, úgy képződik meg előttünk saját valóságunk, a tér torz töredékeként.
Közös gondolkozásunk középpontjában a szubjektív világ teremtésének folyamata, a tér és hely közötti viszony vizsgálata áll. Fogalmak meghatározásán és a teremtés stációkra bontásán túl igyekszünk a hangsúlyt a fogalmakon túli, érezhető, de el nem mondható kapcsolatrendszernek a megjelenítésére helyezni. Direkt közlés helyett munkánk során olyan egészet szeretnénk létrehozni, amely a tér üres vásznaként viselkedve helyet ad a szabad asszociációnak, a megfestés folyamatának átélésére.
A vászonnak T.S. Eliot Négy kvartett című művét választottuk. A vers egyszerre tér és hely: tér, mikor értelmezett, és hely, mikor értelmezés. A világnak ezt a fajta kettőségét járjuk körbe, az érme két oldala közé pedig a nézőt, olvasót helyezzük.
szerzők
-
Baranyi Judit
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés -
Temesvári Bence
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
