Öndivatbemutató
A 60-as évek újhullámának megjelenésével a filmkészítés olyan új közlésformáit keresték, melyek a világot, a valóságos eseményeket helyezték a középpontba. A cinéma-vérité, és -direct teremtette meg a dokumentumfilmkészítés reneszánszát. Ezen műfajok felvetették dokumentum- és játékfilm ötvözésének lehetőségét, film és valóság hasonlóságának és különbözőségének kérdését.
Ennek hatására Magyarországon is létrejöttek a műfaj alkotásai, ezeknek kínált lehetőséget a Balázs Béla Stúdió. Az itt születő egyik kisfilm az Öndivatbemutató, melyről a rendező Hajas Tibor így ír: „[a film] egészen újszerű és szerencsés módon egyezteti a filmben a hagyományos objektív-dokumentatív és szubjektív-poétikus aspektust. Szereplői: egy tér járókelői, akik arra lettek felkérve, álljanak néhány percig modellt önmaguknak és az időnek. […] A képsor narrátorai ugyanakkor poétikus szózatot intéznek — nem ezekhez az emberekhez, hanem ehhez a gyűjteményhez.”¹
A film képi koncepciójának lehetőségeit az utókor többször felfedezte, hisz egyszerre engedi meg, hogy a forgatás koráról egyfajta lenyomatot kapjunk, ezekből azonban az derülhet ki, hogy a teret használók jellege és az emberek reakciója a performatív helyzetre időtlen.
Mindez nem jelenti azt, hogy maga a forgatás helyszínéül szolgáló Moszkva (Széll Kálmán) tér nem ment volna keresztül jelentős változásokon. Habár ma is Buda egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, társadalmi színtér jellegéből mintha vesztett volna. Figyelmünket az ezen változások okán létrejövő szituációk keltették fel.
Kísérletünk a kísérletsorozat részévé kíván válni. Szeretnénk kideríteni, hogy Hajasék modernista nézőpontjával, hogyan fedezhetőek fel aktuális helyzetek. Kiemelten foglalkoztat minket a dokumentarista stílusra jellemző tudatosan választott, azonban az intuíciónak jelentős szerepet adó térkonstruálás. Amíg a játékfilmekben a vászonra kerülő háttér megválasztása külön szakmát foglalkoztathat, addig a dokumentumfilmek attól hitelesek, ha a felvétel díszleteként a valóság szolgál.
Eszköztárunk eleme így természetesen a tér, és az abból való kiemelés, kivágás, felcserélés. Fontos szerepet kap a film alanyainak megjelenése, ezzel a társadalmi helyzetükről való elképzelés. Szeretnénk ezen archetipikus szerepek mögé – rocker fülhallgatóval, nyugdíjas néni, szemüveges álgengszter – mai embereket helyezni, kideríteni van-e valódi jelentősége az eltelt közel negyven évnek. Kiemelt a narráció szerepe, mely a létrejövő interakció talán legmeghatározóbb része.
Források:
1. Hajas Tibor: Szövegek. Budapest, Enciklopédia, 2005. 191.o.
szerzők
-
Kaposi-Ly Anna Cosima
Építészmérnöki nappali alapképzés (BSc)
alapképzés (BA/BSc) -
Kiss Julianna
Egyéb hazai egyetem
