Tudatér’
Tudatér’
Szerző: Tóth Viktória
Konzulens: Kemes Balázs DLA, Középülettervezési Tanszék, egyetemi adjunktus
„Csak ha megértjük, akkor törődhetünk vele. Csak ha törődünk, segíthetünk. Csak ha segítünk, menekülhetünk meg." - Jane Goodall: 40 Years at Gombe
Akár egy globális válsághelyzetnek avagy egy hetköznapi problémának a kezelése is azzal a bizonyos nulladik lépéssel kezdődik. A tudatosítással. Egy közösség figyelmének a felkeltése egy bizonyos problémára elkerülhetetlen, ahhoz hogy az emberek megértsék a fontosságát és támogatást biztosítsanak a megoldáshoz. Pusztán arról szól, hogy új információkat adjunk az embereknek.
A Hármashatárhegyi Sportrepülőtérnek példáján keresztül kerül bemutatásra a tudatosítás, avagy annak hiányának jelentősége. Budapest kívülre eső észak-nyugati részén található a reptér, amely otthont ad több közösség hétköznapi életének, valamint Magyarország legnagyobb ürge populációjának. A tanuló repülés egy időben leállt, így az aktív szabadidőtöltés a helyszínen, mi esetünkben taglalt kutyasétáltatók száma megnövekedett. A kutyák gödröket ásva az ürgelyukakba veszélybe sodorják a repülők biztonságos startolását és landolását, nem beszélve maguk a rágcsálók életéről és kotorékukról. Ki gondolná, hogy egy ilyen hétköznapi aktivitás, mint a kutyasétáltás, egy ilyen komplex hatást kelt egy egész erdei közösség fennmaradásában?
Ezek okán egy olyan tér létrehozására szeretnék kísérletet tenni, amit az emberek tudatosan tudnak használni és ápolni, mert ismerik az őket körülvevő problémát, amely megakadályozható.
A Sportrepülőtér mellett több régi építésű, romos hangár fellelhető, melyek a különböző repülők tárolására, valamint szervizelésükre szolgál. Az alsó hangár egy az előbb említett épületegyüttestől távolabb elhelyezkedő, elhagyatott, karakteres épület. Masszív téglaszerkeszte jó ápolatban van, míg fa tetőszerkezete teljesen beomlott. Az épület alapjainak megtartásával, azonban funkciójának újradefiniálásval visszaadhatunk a közösségnek egy helyi hagyatékot, amely tárt karokkal fogad mindenkit: akár egy csésze kávéra szomjazó arrajárót, avagy épp egy közeli különfoglalkozásra helyet kereső iskolás, óvodás csoportot. A hely viszonzásképp megtanítja az embert a koegzisztencia alapvető fontosságára és óvására, teret ad a kikapcsolódásra, a tudat fejlesztésére.
szerző
-
Tóth Viktória
Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
egységes, osztatlan képzés
