Értékkollázs

A hármashatár-hegyi repülőtér történelmi rétegzettsége vitathatatlan. Az elmúlt 100 év lenyomata a különböző értékek építésének, elvételének, fejlesztésének és eróziójának kánonja. 1921-ben alapított Műegyetemi Sportegyesületben olyan tagok terveztek vitorlázó- és egymotoros repülőket, mint Rubik Ernő, vagy Rotter Lajos, akinek nevéhez fűződik a Hármashatárhegy repüléshez kedvező adottságainak felismerése is. Így kezdődött, hogy a hely a repülés otthonává vált. Azóta időszakonként szövetségesek voltak ember, tudomány, társadalom és táj, viszont néha egymásra nőttek, egymást alakították.

Ebben a téri szituációban egy olyan vizsgálati folyamatba kezdtünk, amelynek lényege ezeknek a rétegeknek a definiálása. Ezt követően az általunk felállított helyi értékkollázzsal szeretnénk építészeti választ adni a Hármashatárhegy jövőjének. Ezen értékszempontok közül az egyik réteg, amely megtartandó és erősítendő, a szellemi hagyaték és a repülés múltja, amely áthatja a területet. Ez a hely szelleme, amely külön layerként kezelendő az épített környezettől. Ha a kijelölt tervezési helyszínre fókuszálunk, amely az alsó hangár épülete, akkor már több kategóriába kell helyeznünk az épületet az értékleltárunkban. Alois Riegl értékrendjének felhasználása szerint használati értéke nem maradt, míg viszonylagos művészeti értéke lehet a hangárnak, azonban ez mindig is szubjektivitással járó megítélés. Bár az épület egyike az első hangároknak, állapota leromlott, egykori funkcióját pedig valószínű, nem fogja visszakapni. Így érkezünk meg a következő lépéshez, mikor a romos épületet anatómiailag felmértük, és elemkészletében kerestük a továbbélés lehetőségét. Az építészet eszközrendszerében értelmezett újrahasznosításnak mára már számos módszere ismert, melyek vizsgálata után abba az irányba léptünk tovább, hogy az épület építészeti nyersanyagként való felhasználásával foglalkozunk. Így a jelenlegi romos hangár épületnek téglái, rönkfái vagy acél áthidalóinak új utat keresünk. Ennek az útnak pedig az általunk definiált utolsó érték adta meg a kereteit, amely a jelenlegi helyi használaton és igényeken alapul.

Így arra teszünk kísérletet, hogy az egyes elemek olyan helyen és olyan funkcióval kapjanak új lehetőséget a Hármashatárhegyen, amely tiszteli a szellemi múltat és egyszerre szolgálja a jövőt.

szerzők

• 
  Macsek Kata
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés
• 
  Jagudits Enikő
  Építészmérnöki mesterképzési szak osztatlan
  egységes, osztatlan képzés

konzulens

• 
  Nagy Márton
  docens, Lakóépülettervezési Tanszék